Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
XVIII, te. 17. paragrafusa alapján az immár rendezett tanácsú Gyulára szálott át. (A fenti törvénycikk ugyanis, ahol a város rendezett tanáccsal rendelkezik, ott arra bízta a vásári bíráskodás jogának gyakorlását.) Magyargyula város képviselőtestülete a nyári vásár előtt, július I-én mondottaki határozatban, hogy a vásári bíráskodást és a marhapassusok kiadását maga kívánja gyakorolni. Ezért felkeresték a megyét, hogy az említett irat kiadását eddig ellátó megyei esküdtet függessze fel a tevékenysége alól. Levélben keresték még ugyanaznap az uradalmi főkormányzót, hogy az eddig uradalmi használatban levő vásári cédulaházat, ahol a passusokat kiállították és a vásári bíróság működött, adják át a városnak. (BML Magyargyula képvist. t. jkv. 74/1848. július 1.) Ez meg is történt a július 15-én tartott országos vásár időpontjáig. (BML Áll. Biz. jkv. 751/1848. szeptember 2.) Az állandó bizottmány szeptember 2-án tárgyalta a magyargyulaiak kérelmét. Ugyanekkor Németgyula nehezményezte, hogy a vásári bíráskodást kizárólag Magyargyula kívánja gyakorolni. A két beadvánnyal kapcsolatos határozat részletesen körülírja a vásári bíróság jogkörét az érvényben levő 1836. évi XVIII. te. 17-18. paragrafusa alapján, Németgyulának lehetővé téve a vásári bíráskodásban való részvételt, mivel az említett jog a két várost közösen illeti meg. Mindkét város ellentmondást nyújtott be a határozat ellen. A magyargyulai képviselőtestület Gyöngyösi Benjámin tanácsnok előterjesztésére kimondatta, e jogának gyakorlását minden más hatóságtól függetlenül kívánja végezni. (Magyargyula képvis. t. jkv. 143/1848. szept. 2.) A közölt képviselőtestületi jegyzőkönyvi részlet jól mutatja, hogy az 1848-as törvények által nem szabályozott problémák a megye és a városi hatóság közti ellenségeskedéshez vezettek. A megye szeptember 2-i állandó bizottmányi határozatában betű szerint értelmezte az 1836-os törvénycikk idevágó paragrafusait, szem elől tévesztve az időközben végbement változásokat. Sőt meghagyta a megyei esküdt kezében a marhalevelek kibocsájtását, karhatalommal akadályozta meg az iratok kiadását végző magyargyulai tisztviselők tevékenységét. A minisztériumnak fölterjesztett határoztál további sorsát iratok híján nem ismerjük. A képviselőtestület ugyanezen az ülésen (148/1848. jkv. sz.) hozzájárult ahhoz, hogy Németgyula városa egy tanácsbelivel képviseltetve résztvegyen a vásári bíráskodásban. 122. Gyula, 1848. szeptember 5. Gyula város tanácsa visszautasítja, hogy a földesúr határozza meg a szüret idejét és beszedje a szőlődézsmát 149. Kis Lajos főbíró úr előterjesztette, hogy az uradalom tiszttartójától vett értesítéshez képest a szüret iránt odanyilatkozott a nevezett tiszttartó, hogy annak a határidejét (az eddigi szokás szerint) 1 továbbá is ő fogja kimondani, és a dézsma megvételére is kiterjeszteni hatalmát, mire nézve kéri a közgyűlést, hogy az úri hatóság megszűntével határozzon a szürettartás iránt egy napot, melybe mind a lakoság egyszerre szüreteljen. Amelynek folytában 229