Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
6-or A községet illető dolgokba a képviselők közül öreg Kardos Ferenc és Sándor József berendelve lévén a bizottmányi ülésre, a bíró, noha csak úgy képviselő volt mint a fentebbiek, még is őket itthon hagyta, maga ment el előre, hogy bízna hát benne a község? - kérdi Czeglédy József. 7-er Szarka Bálint panaszosan azt adja elő, hogy azon időben, mikor a küldöttek első ízben Budára a minisztériumhoz mentek, ő is megfordulván a helység házánál, kérdezte a bíró, „hát kend mit keres itt", melyre a panaszos azt adván elő, hogy ő a bírák segedelme után egy kis házhelyet és földet reménylene, ha bírák Uraimék íratnának neki, (azt felelte a bíró), 1 hogy ő se nem irat, sem a helység pecsétje reá nem nyomatja, míg vér lesz benne. 8-or Juhász János a helység neheztelését jelentette a felett, hogy midőn a per dolgában utolsó izben voltak a deputatusok Budán, mielőtt elmentek volna, csúfosan jelentette ki lakosság és a deputatusok előtt áztat, hogy jobban bíznak abban a 4 emberben, mint az Istenben. 9-er Képviselő Sándor József jelentette, hogy a múlt szombati gyűléskor, augusztus 26-án főszolgabíró és esküdt uraknak az nyilatkoztatta ki a bíró, hogy a bírói hivatalt semmi szín alatt nem vállalhatja, mert már különben is vagy 15-en csaknem összeesküdtek ellene, hogy az életére is tömek - bizonyítja ezen állításait a bíró. 10-er A deputatusok a per dolgában három ízben lévén Budán, egyszer sem adott költséget a bíró, holott őket a község küldötte, s a deputatusok költsége még most is terítetlen. 11-er Öreg Kovács Mihály jelentése szerint még a másik bíróságába idősb Hajdú István bíró öreg Kovács Mihály juhai közöl egy fekete bárányt a juhásszal kifogatván, a húsát a község cselédjeivel megétette, a bőrét maga nyereg bundának nyűtte el. 12-er E Tóth Bálinté panaszosan jelentette, hogy ha panaszra jött a bíróhoz ez gúnyosan mindég Csökmőre utasította. 13-or Ambrus Gergely a helység neheztelése mellett jelentette, hogy noha több sessio földje, s fiai vannak is a bírónak, az őrseregbe nem szolgált, s a táborba sem ment, csupán egyszer küldötte el szekerét Lukácsfal vára. 14-er Idősb Hajdú István bíró a helység házához mind augusztus 30-án és 31-én egész tisztelettel felkéretvén még nem jelent, hanem inkább azt izente, hogy őtet ne tiszteljék már most, ha előbb nem tisztelték, ugyanazért kénteleníttettek maguktól népgyűlést tartani dobszóval történt hirdetés után. Mely fentebbi pontokban ekképpen történt előterjesztése mellett, azoknak törvényes megvizsgálása iránt alázatosan esedezvén mély tisztelettel maradnak augusztus 31-én 1848. A tisztelt megyei bizottmányak alázatos szolgái, Szívós Pál mk. esküdt, G. Tóth Mihály mk. esküdt. 226