Jankovich B. Dénes: Békés–Kolozsvár–Jászberény–Szeged. Banner János emlékiratai 1945-ig – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 15. (Gyula, 1990)

1944

1944 Ezekben a feljegyzésekben családi vonatkozású dolgokat még elvétve sem talál, aki végigrágja magát e sorokon. Azoknak nem itt a helye. Ha valaki mégis ilyet is szeretne olvasni, annak tudok irodalmat ajánlani - hogy nyugdíjazásom első hónapjának a végén is tanár maradjak. Három kéziratban is van erről szó. Az egyik (...) gyermekéveimre emlékezik, a másik - egyelőre befejezetlen - a békési évekre, a harmadik - gépírásban Csöppi húgom jóvoltából - mindazokról a rokonokról, akik a békési temetőkben egyelőre hiába várják a feltámadást.

72 (...) Ez az év úgy indult - a történt minősíthetetlen dolgok

73 ellenére, hogy a visszatért Bácskával egyre szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat. A mi zombori megbízatásunk is bizonyára ezt a célt szolgálta, de független volt a Szegedről kiindult mozgalomtól, írói, művészi találkozások voltak ezek, amelyeknek nyomait a Délvidéki Szemle és a Kalangya számai jól tükrözik. Hogy magyar volt, ez természetes. (...) A megszervezett szabadegyetemi előadások is csak a magyarokat vonzották, Zentán és Magyarkanizsán tartott előadásaim a mi kutatásunk célját szolgálták volna, de a változott viszonyok közt nem juthatott el a komoly eredményekig. Ezt a célt szolgálta Korek Jóska Zentán, a Bátkai-halmon végzett ásatása, a múzeum anyagáról készült fényképek klisírozása az elkészítendő régészeti munka számára. (...) A délvidéki találkozót elvitte a német megszállás, amely még a Dugonics Társaság egykori szépíróinak első együttes kiállítását is megtizedeltette, Batizfalvy János kívánságára - előrelátásból. (...) Én napokig vártam, mikor visznek el, mert a Kossuth-halál évfordulóján tartott Dugonics Társasági beszédemben még csak el sem volt rejtve a Kossuth-szoborral kapcsolatos allegorikus célzás. Öt perccel az ülés előtt újságolta Pongrác Albert, a gázgyár igazgatója a németek megérkezését. Azért változtatás nélkül mondtam el a beszédet. Szégyennek tartottam voba megretirálni. Úgy is tudták rólam, hogy nem vagyok németbarát. Tudtam, ha akkor még nem is hallottam, hogy Volksferiath

74 vagyok. De nem voltam olyan nagy pont, hogy velem töltötték volna az idejüket. Soha egyetlen eggyel nem beszéltem, akár katona, akár civil volt, pedig nem sokára már a fogadalmi templom szentélyében szemben az oltárral ott állott a német konzul karosszéke. Ott képviselte - vajon milyen jogon? - a Führert, az ein Gott, ein Volk, ein Führer elve alapján. 72 A kéziratok Szablyár Ferencné, szül. Banner Etelka tulajdonában vannak. 73 Valószínűleg az újvidéki eseményekre céloz. 74 Volksverräter, népáruló. 183