Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)
Újkígyós község alapítása
Wenckheim József Antal birtokán. Az így létrehozott kertészség, vagy gányófalu lakói a török közvetítéssel megismert kertkultúrát, benne a dohánykertészkedés ismereteit a kibocsájtó Városból hozták magukkal. A török hódoltság felszámolása után a délvidéki megyék területének nagyobb része a királyi kamara birtokába került. A kamara a parlagon heverő, pihent földeket bérlőknek adta ki. A bérlők azután albérlőknek adták tovább a kérdéses területeket, akik többek közt legeltetésre, dohánytermesztésre használták, jelentős összegű bérleti díj fejében. A dohánytermesztés a parlagon heverő, elvadult földek hasznosításának egyik bevált módja volt a XVIII. század eleji Magyarországon, mivel e kapásnövény termesztése jelentősen hozzájárult annak gyomtalanításához.''"''' A szegedi és a környező községekben lakó dohánykertész családok előbb az említett kamarai birtokokra, majd azok eladása után új tulajdonosaik földjére, illetve a Szeged város által bérelt kamarai pusztákra költöztek ki. 12 A XVIII. század második felében, főleg az úrbérrendezés után, fellendült a földesúri allódiális gazdálkodás. Az allódiumok földjén meghonosodik a belterjes műveléssel járó, munkaigényes kultúrák termelése (dohány, kukorica), amelyek egyébként a nyomáskényszerrel dolgozó jobbágyi gazdálkodás keretébe nem voltak beilleszthetők. Szeged és a környező községek kertkultúrát ismerő föld nélküli zsellércsaládjai most már nemcsak a talajjavító célzattal vetett dohány termelésére vállalkoznak, hanem a rendszeres és jól jövedelmező dohánytermesztés fő megélhetési forrásukká válik és a földesúrnak is jelentős hasznot hoz. . Arról nem is beszélve, hogy - amint azt az alábbiakban kifejtjük - a dohánykertész családok a telkes jobbágyoknál kedvezőbb kondíciók mellett folytathatták termelő tevékenységüketÚjkígyós esetében is a kifizetődő dohánytermelés lehetősége motiválta a földesúr döntését, amikor a kertészséget életrehívta. Az 1010-es évek elején a napóleoni háborúk és a kontinentális zárlat miatt az amerikai dohány nem juthatott be Európába. A hiányt az Úvilágban termelt dohánnyal kellett pótolni. így Magyarországon, ahol már a XVIII. században is folyt dohánytermelés, a fokozott kereslet és az ebből adódó áremelkedés gazdaságossá tette e kényes kerti vetemény termesztését. (Magyarország ennek következtében a Habsburg birodalom dohányexportáló országa lett.)"^ Újkígyós a XIX. század eleji dohánykertész telepítések első periódusában jött létre a Wenckheim birtokon, amint erre az előbbiekben utaltunk. A dohánytermelést az idetelepített, komoly szakmai ismeretekkel rendelkező kertészcsaládok végezték, a telepítő földesúr majorsága nem kapcsolódott be a termelésbe. 15
