Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)
Újkígyós község alapítása
A kígyósi kertészség sok hasonlatosságot mutat a Csongrád, Csanád, illetve a délvidéki megyék dohánykertész településeivel, de alapvetően különbözik is abban, hogy nem a kincstári birtokokon, a kamara főbérlői, illetve később nem maga a kamara alapították, hanem magánföldesúr a saját allodiális pusztáján. , Az 1814 szeptember 1-i dátummal megkötött árendás szerződés^ úgy rögzíti a földesúr és a kertészek közti jogviszonyt, hogy a kontraktustól a birtokos a feltételek nem teljesítése esetén elállhat és a fennálló tartozást és a nem fizetésből adódó károk összegét a bérbeadó az árendátorok vagyonából biztosíthatja magának. Ez a záradék kényszerítette a község lakóit arra, hogy minden módon igyekezzenek eleget tenni kötelezettségüknek, úgy szervezzék meg a kertészközség gazdálkodását, közigazgatását, belső rendjét, a dohánykertészek fizetőképességének megőrzését, hogy az egyoldalú szerződés-felmondásra ne kerülhessen sor. Az első szerződés 40 évre szólott, amit a gróf végrendelete szerint újabb 30 évre meg kellett hosszabbítani, ami meg is történt. (Időközben 1837ben a földesúr újabb 100 telekkel szaporította a falut.) Az árendát vállaló családoknak igazoló levelet kellett bemutatni a földesúrnak arról, hogy a korábbi lakhelyükön nem maradt utánuk tartozás. (Később, a faluból elköltözni iá szándékozóktól is megkövetelték adósságuk rendezését.) Az árendás szerződés 3500 jugerum (hold, 1 jugerumot 1100 négyszögölben számítva) földterületet adott a bérlők használatára. Ebből 500 jugerumot dohánytermesztésre alkalmas helyen mértek ki, és a kimért földterületet 5 jugerumos darabokban 100 részre osztották. Az 500 jugerum után "ezen esztendő Szent Mihály napjától,(1814. szeptember 29) "40 egymás után való esztendőre" 525 mázsa dohányt voltak kötelesek adni, és az uradalom békési raktárába beszállítani. A fennmaradó 3000 jugerum bérletét csak 5 esztendőre kötötte a földesúr az ideköltözőkkel, úgy, hogy minden jugerum után évenként 3 forintot fizettek, ami esztendőnként összesen 9000 forintot tett ki. Az új lakók vagyoni helyzetét illetően érdekes adalék a fizetés módjának meghatározása a szerződésben. (Ugyanis 1814. szeptember 29-ig már 3000 forintot le kellett tenniök, majd 1815. Szent Mihályig 6000 forintot, tehát az első évben két részletben kellett letudni a nem dohánytermelés céljára árendált szántóföld bérleti díját. A következő négy évben már három részletben, Szent Mihályig, Szent Györgyig (április 24.), illetve június 25-ig vált esedékessé a 3000-3000 forint megfizetése.) A Kígyósra költöző családok nem iga és vetőmag, valamint elegendő készpénztartalék nélkül letelepülő zsellérek voltak, hiszen egyébként hogyan tudtak volna eleget tenni már az első évben a feltételeknek. Az árendás szerződés 1-2. pontja alapján látható, hogy csak a dohánytermesztésre adott terület bérlete szólt 40 évre, az egyéb mezőgazdasági művelésre és