Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

Újkígyós község alapítása

a történeti ismereteket. Bálint Sándor szegedi néprajztudós a község néprajzának kutatása kapcsán gyűjtött és közölt fontos történeti adatokat is. A község történetének régmúltját az irodalom addigi adataira támaszkodva foglalta össze népszerűsítő formában a megalapítás 150. évfordulójára kiadott Jubileumi Emlékkönyv is. A Kígyós nevet viselő középkori település 1680 körül elenyészett.''" A török alól felszabadult Békés megye területét Harruckern János György kapta királyi adományul. Az 1723-ban kelt királyi adománylevélben Kígyóst pusztaként emlí2 tik. Az új birtokos és örökösei más nagymultú megyei helységektől eltérően Kígyós pusztára nem telepítettek új lakosokat. A gyulai uradalomhoz tartozó majorként állattartásra, kisebb részét földműveléssel, szőlőültetéssel hasznosították. A gazdasági személyzet részére a puszta keleti részén gazdasági épületet és lakóházakat emeltek, amelyeket a Harruckern domínium 1788-ban készült térképe is kimutat.^ A régi Kígyós határát a XVIII. század folyamán a család 4 több szomszédos puszta hozzácsatolásával növelte. A Harruckern család fiágon történő kihalása után az 1798-ban tett ún. nagy családi osztályt követően a gyulai rátát, amely Gyula városból, Székudvar, Elek, Aradszentmárton községekből és Kígyós puszta 13758 1/8 holdnyi részéből állott, Harruckern János György leányának, Johannának unokája, Grueber Terézia, gróf Wenckheim I. József neje kapta.^ Grueber Terézia fiai Wenckheim Seraf Ferenc Lipót és József Antal az anyai ágon örökölt gyulai rátát egymás közt megosztva, a kígyósi puszta Wenckheim József Antal birtokába jutott, aki ki is költözött oda.^ A mai Újkígyós telepítése Wenckheim József Antal nevéhez fűződik. A község megtelepedésének, megalapításának időpontjára vonatkozóan három dátum szerepel a történeti irodalomban. A gróf birtokára települni szándékozó családok képvi7 selői 1814. szeptember 1-i keltezéssel kötötték meg az árendás szerződést. Kag rácsonyi János 1015-ben jelöli meg a község létesítésének idejét, míg Bálint Sándor megfogalmazása szerint a gróf 1814-ben szánja magát a falu megalapítására, de a neves néprajztudós 1816-tól, a plébánia megszervezésétől datálja a 9 község létrejöttét. Nem járunk messze az igazságtól, ha a község létrehozásának történetét sajátos folyamatként tekintjük. Minden bizonnyal a szerződést megkötő családok csak 1815 tavaszán költöztek ki a pusztára véglegesen, mivel a dohánytermeléssel kapcsolatos teendők ettől kezdve kötötték őket a faluhoz. A letelepített dohánykertész közösség megszilárdulásának folyamata az önálló plébánia létrehozásával fejeződött be 1816-ban. Újkígyós népe, ahogyan azt Bálint Sándor a községi anyakönyvekben szereplő családnevek alapján kimutatta, szegedi, illetve a Szeged környéki, ő-ző nyelvjárást beszélő falvakból (Tápé, Algyő, Mindszent, Csanytelek) települt le