Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

Dokumentumok - A Nép-vének gyűlésének jegyzőkönyve 1845–1848.

készítésére egy hónap engedtetik; ennélfogva az illető bírák ebbeli számadásukat június 10-én befejezvén, az illetőknek kézbesíttessék azonnal, nehogy annak elhalasztásával minden halomra gyűlvén, zavarok keletkezhessenek. Magátul értetődik, hogy e számadás befejeztével kinek-kinek adója tulajdon könyvecskéjébe haladék nélkül beirattassék - hogy a világosság s rend kedvéért minden a maga üdéjében pontosan megtörténjék. 44. / Jövő vasárnap délután Litánia után az egész nép az oskolába csődíttessék, hogy a fizetendő 5 hold árenda eránt jobban felvilágosíttattassék. Helybenhagyatott, miért is felszólíttatik a bíró ennek vasárnap mise utáni kihirdetésre. 45. / A helybeli lakosság ön lekötelezésénél fogva egyedül a korcsmákbul nyerhetvén italát, kénytelen tapasztalni, hogy drága pénzéért az igaz mértéket meg nem kapják. Adandó alkalomkor kérjék meg a bírák a Méltóságos Uraságot, hogy kegyeskedjen hathatósan rendelkezni, miszerint ily igazságtalanság örökre elfojtassék. Július 12-én nagy falugyűlés 46. / A 44-ik pont szerint a kertészség egybegyűjtetvén, határaztatott: Hogy mindenki 5 holdtul az egész árendát e f/olyó/ év Sz/ent/ Mihály napra befizetni szoros kötelességének tartsa, különben ahány holdtul nem fizet, annyi vétetik el tőle a 12 hold vetőföldbül, s annak birtokába mindaddig vissza nem esik, míg érte a járandó árendát rendesen az üdőre be nem fizeti. 47. / Egy Bodzásra vezető dűlőút a határ szélén felárkoltassék, minthogy azon az úton járók-kelők igen sok kárt okoznak a termesztményben. Arra az útra igen nagy szüksége lévén a közlakosságnak, végeztetett, hogy minden gyulai vásár előtt a bírák az árkot hányassák ki, hogy a vásárra menők a dűlőútról kiszoríttassanak, azonban azon út még vásár vasárnapnak délutánján behúzandó, hogy a vásárból netalántán hazamenő vidékiek arra menvén, a felhányt árokért még nagyobb kárt okozzanak. 48. / Üdéje volna már, hogy a segedelem magtár/22/ búzáját beszednők, s rendet szabnánk: hogy segedelmet a búzából bárhonnan is csak az érdemesebbek nyerjenek. Hogy a magtári búza beszedése által senki se terheltessék, meg felettébb, kinek-kinek búzáját annaküdejében összeírandó leend, honnan egyszersmind ki fog tűnni az is: ki mennyivel méltóbb a másoknak ellenében a segedelemre. Azonban búzáját felíratni senki sem köteles, ki magtári búzáját mind visszaadni, s később segedelmet nem akar nyerni. Innen ki búzáját fel nem íratja, segedelemre nem tarthat számot, valamint az sem, ki búzájának valódi mennyiségét eltitkolja, ha hazugságán rajtakapatik. 1846. augusztus 2-án nagy-gyűlés 49. / Nehogy az árendafizetés tárgyában a 32. s 46-ik pontú rendszabályok következtében magát valaki az uzsorások körmei közé juttassa, avagy zsebébül fizetendő árendás földjeit felibeni művelés mellett ön kárával másnak átengedje, tanácsos lenne a hozott rendszabályokat módosítani. Ez s indítványra a 32-ik s 46-ik pontok e következőképp módosíttattak: 1- ör a kitűzött számú földektül fizetendő árendának vég-határüdeje, nem Sz/ent/ Mihály, hanem Sz/ent/ György leend. Azonban fizetendő árendajábul ki-ki amikor, s amennyit akar /:50 krajcáron alul nem lehet:/ mindenkor fizethet. 2- or Ki Szent György napra be nem fizeti tartozó árendaját, ahány holdtul nem fizetett, annyi hold őszi búzavetés foglaltatik el felesnek ilyformán: a./ melyik földje legyen feles, azt illető elöljáróság fogja kimutatni, b./ így feliből begyűlt búzának árábul először ki fog fizettetni a földnek árendaja, s