Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

Dokumentumok - A Nép-vének gyűlésének jegyzőkönyve 1845–1848.

azután ha még valami pénz fennmaradna, azzal a föld tulajdonosának tartozása fog rövidíttetni. Ha még ez ügyben további intézkedések szükségeltetnének, azokrul annak üdéjében tanácskozand a nép-vének gyűlése. Azonban addig is megjegyeztetik, ha netalántán így felibül begyűlt búzabul az árenda egészen ki nem telne, a hiányt pótolni a tulajdonosnak leend egyedül kötelessége, minthogy a község ily feles búzának csak kezelését vállalta magára, s nem kívánja egyszersmind a fennmaradandó hasznot magának tulajdonítani. 50. / Vannak némely lakostársaink, kik felvett kölcsönpénzekért termékekben borzasztó uzsorát, p.o. 100 pengőforintért 4 köböl búzát fizetvén, magukat lerontják, s ezzel - kezesek lévén egymásért - az egész társulatnak is árthatnak. 3ó volna tehát őket az uzsora alul kiszabadítani. Azok, kik ily uzsorás pénzekkel megterhelve vannak, magukat a bíráknak jelentsék be: és ha különben a nép-vének gyűlése által, a megváltásra érdemesnek találtatnak, a kereskedő pénzébül 6 f. kamat eránt az uzsorások kifizettetnek. 1846. augusztus 9-én 51. / Bár a kenyérnek való termék két év óta oly szűket termett, hogy sokan kényteleníttetnek eladósodni, mégis találtatnak elég oktalanok, kik ezen drága terméküket gyümölcs vásárlásra vesztegetik, ezek ellen valami gátló rendszabályt hozni igen üdvös lenne. Határoztatott: a gyürnölcsárulás egyedül csak pénzért engedtessék meg, valamint a vidékieknek, úgy a helybelieknek is, s az engedetlenek eképp büntettessenek: a. / ha vidéki merészel gyümölcsöt akármicsoda termékért árulni, az ily termék, melyet községünkben tilalmunk ellenére szerzett, büntetésül tőle elkoboztassák, s azé legyen, ki az árulót errül bevádolja. b. / a helybeli veszejtse el minden árulandó gyümölcseit, s azon felül 2 forint 30 krajcárral büntettessék. c. / Ki merészel termékért gyümölcsöt venni, egy órára fogházba csukattassék. Végre ezen rendelet a bírák által a templom előtt kihirdettessék, s ezen felül minden bsmeretes falubeli gyümölcskereskedőt maguk elejébe üdéztetvén, a hozott rendszabályokrul minden komolysággal bővebben értesítsék. 1846. augusztus 20-án 52. / Tudva van, miszerint minden község képes eltartani a maga koldusait, ennélfogva a vásárra utazó koldusokat jó volna kitiltani, annyival inkább, mivel a drága alamizsnát többnyire csak eldőzsölik. A cigánybíró megbízandó, hogy ily kóborló koldusokra gondja lévén, azokat a faluból kiűzze. Különösen a szomszéd városok vására alkalmával kettőztesse meg figyelmű, amidőn a helybeli kisbírák is kötelesek segítségére lenni a cigánybírónak, annak felszólítására. Egyébiránt a falukapitánya is felügyeljen, hogy e rendszabály szorosan megtartassák. 53. / A helybeli koldusok vonakodnak kiseperni a templomot, holott mint idegeneket egyedül ezért táplálja őket a helység. Ezután tartoznak minden héten kétszer, u.m. szombaton s szerdán délután a templomot kiseperni - egyedül az egészségeseket értvén - különben a faluból kiutasíttatnak. Egyébiránt, ha hétközben ünnep történne, akkor nem szerdán, hanem ünnepnap előtt eső délután tartoznak kiszabott kötelességükben eljárni. 54. / Különféle koldusok, dologkerülő naplopók s egyéb rossz erkölcsű emberek községünk terhére s erkölcsi rontására naponkint szaporodnak. Üdvös lenne ezeket innen mind kitiltani még a tél előtt, s további itteni megtelepedésüket akadályoztatni. Ez indítvány következtében a búzaüsszeírás alkalmával minden ház megjegyzendő, hol valami lakó /:ide nem értve a feles kertészeket:/ tartózkodik, s