Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

Dokumentumok - A Nép-vének gyűlésének jegyzőkönyve 1845–1848.

sak. vecsernye után pedig az ott mulatni akarók legfeljebb estéli 10 óráig törettessenek, ezen észrevétellel, hogy a legények, s atyjuk kenyerén levő házasok télben gyertyagyújtáskor, nyárban pedig a csorda hazajöttével mindnyájan hazatakarodjanak. 32. / Az adósságbóli kimenekülésért fizessen az idén minden egy részes gazda 5 holdtul egész árendát Szent Mihály napig./16/ Helyben hagyatott, oly meghagyással: ki hány holdtul /:az ötbül értve:/ nem fizet, annyi hold használataiul eltiltatik, s annak leend adandó, ki érette az árendát megfizeti, mindaddig, míg azokért az árendát előre le nem fizeti. Hogy pedig mindenki könnyebben fizethessen, megengedtetik: hogy az árenda 50 krajcárral is lehessen apródonként leróható - mely lerovás azután kinek-kinek könyvecskéjében fog feljegyeztetni. 1846. június 28-án 33. / A tervben levő község pénztár részére való vasas szekrény elkészíttetése sürgettetett. Elnök Úr annak elkészíttetésévei megbízatván, eljárand, hogy a község minél előbb oly szekrényt nyerjen, amely az elrabolhatás, feltörés s tűz ellen védve legyen. 34. / Ha a kertészség azon az úton kíván adósságából kitisztulni, hogy árendájának egy részét ön zsebébül fizesse, így a község pénze a kereskedőjétül elkiilönözendő leend, hogy ily formán, ami a kereskedő pénzéből bejövend, szinte árenda fizetésére használtathassák. Ami Tormásytól s a több subárendátoroktul/17/ bejövend, külön helyre tétetvén, a község pénzéveli egybekeveredés elkerülése végett, mindenkor annak üdéjében árenda lefizetésére pontosan használtassák. 35. / Miután a bírák - kezükben lévén a pénz - a 17. s 22. pontok ellenére foglalók felszedésével a község kárára magukat könnyen eladósíthatják, a tilalmon s büntetésen kívül más óvószer is használandó. Ha netalántán a bírák minden tilalmuk ellenére, hírünk s engedelmünk nélkül, több pénzt mernének felvenni, mint már eddig felvettek az 1046. évi felmázsálás utáni összeszámolás bizonyítása szerént Aekkori adóját kinek-kinek tulajdon könyvecskéje tanúsítja a leghitelesebben:/ azon pénzért a község nem kezeskedik, hanem azérti kezeskedést a törvénybíróra tolja, ki bizalmunkkal visszaélt. Azon esetre pedig, ha ezen óvakodásunk is sikertelen lenne, nem mulasztandjuk el a legszigorúbban gátolni a visszaélést. 1846. június 29-én 36. / Nem lehetvén kívánni, hogy a bírák hivatalos foglalatosságaikban a határon kívül maguk költségén járjanak, eddig önkényük szerint szabadon, túl a renden is költöttek, hogy ezen visszaélés megelőztessék, üdvös leend napi bért /diurnumot/ szabni. Helyeseltetett. Szent Mihálytul Szent Györgyig/10/ napi bérük 25 krajcár, Szent Györgytől pedig Szent Mihályig 50 krajcár váltóban. Azonban ezen napibér csak akkor illeti őket, midőn a kígyósi pusztán kívül hivataloskodnak, egyébkor kötelesek a magukéból élelmeskedni. A hadnagyra nézve - midőn lóháton végzi hivatalos dolgait, s nem gyalog, vagy forspontos kocsin/19/ - a járáson belül 25, kívül 50 krajcár váltóban télen, nyáron egyaránt, határoztatott napibérül. 37. / A 23. pont szerint el lévén az asszonyok s leányok a korcsmai tánctul tiltva, mégis, hogy lenne valami mulatságuk, bizonyos házaknál ebbéli mulatságuk ne legyen eltiltva. Megengedtetett a következő feltételek alatt: 1-ször A táncra kiválasztott ház a nép-vének tanácsának hírével s engedelmével légyen.