Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

Dokumentumok - A Nép-vének gyűlésének jegyzőkönyve 1845–1848.

11. / Árpaosztás alkalmával ör/eg/ Rákóczi János a nép-vének testületét kupaktanácsnak gúnyolta. A rágalmazó a 0. cikk értelmében büntetni kérettetik, ha a vád igaz. 12. / A csődörös a községházánál használatlanul maradt helyet kertecskének kért. Ha a bíráknak semmi ellenvetésük, a jelenlevő tagok beleegyeztek. 13. / Jegyző úr segédje, Farkas József nép-vénjét oly dologban - mely a község javát igenis érdekli - hamis ráfogásokkal a bírák jelenlétükben, anélkül, hogy azonnal általuk a megtámadó hatása körére figyelmeztetett volna, méltatlanul megtámadtatott. Noha a bírák által az ügyködők összebékéltettek, mindazáltal a bírák szóval figyelmeztetendök, hogy máskor kötelességük eljárásában ne késedelmeskedjenek. 1845. április 13-án 14. / Miután hozandó igazságos ítélet tekintetéből az alperesi félnek védelme mindenkor kihallgatandó, következőleg, ha jelen nincs, el sem is ítélhető, ha csak makacsságból nem történt elmaradása, ennélfogva e jegyzőkönyvi 6. pontbani elmarasztalás - minthogy az alperesnek elmaradása nem a nép-vének eránti megvetésből, mint akkoriban némelyek gyanították, hanem mint már egészen kivilágult, hivatalbeli elfoglalás miatt történt - felfüggesztendőnek indítványoztatik mindaddig, míg megrovott eljárásának okát adandja. Helyben hagyatik. 15. / Eddigi - visszaélésképpen becsúszott s közösen méltán utált - korlátlan bírói hatalommal fogva károsan divatozott rendszer következtében, múlt őszkor az első pusztagazdánál jelentették magukat Bodó János, és Zsóri Gábor, avégett, hogy miután házuk után járandó földjük - amennyi őket rendesen illetné még nincsen, számukra vető-földrül gondoskodna. Kérésük teljesítése megígértetvén, annak végrehajtása naprul napra halasztatott. E f/olyó/ év tavaszán ismételve jelentvén magukat a folyamodók, a múlt őszi Ígéret nemcsak megújutatott, sőt közülök az egyik, t.i. Zsóri Gábor a mezőre is kiszólíttatott már, hogy a számára kimutatandó földet azonnal munkába vehesse, azomba - mi oknál fogva, nem tudni - kérése sükerétől elesett. Most pedig a bekövetkezett ellenőrködő rendszer mellett mind a két folyamodó, előbb hímező hámozó, később kereken tagadó választ kapott anélkül, hogy az elöljárók, az illető ellenőrködő tanácstagokat beszólítva, velük a folyamodóknak jövendő állapotjuk iránti teendőkrül értekeztek volna, s így mindketten - bízván a bírák biztató szavukban - megkárosíttattak. Miután minden okszerű/9/ gazda ősszel intézi el földjeit, melyik részét mi alá használandja, szükségképp a bíráknak szoros kötelességükbe állott volna, még őszkor a folyamodóknak tett ígéretüket teljesíteni, nehogy azt, kitől a föld elveendő vala tavaszkor, elintézett vetése iránt zavarba hozzák, következőleg e tekintetben a folyamodók igazságos kérésük teljesítésével e tavaszon késedelmességükkel mindenesetre hibáztak volna, azonban e hibát elkerülvén, másban estek azáltal, hogy biztatásukkal fenntartván a folyamodattokat a más határbani föld keresőstül, csak akkor tagadták meg tökéletesen kérésüket, amidőn már föld után járni késő; sőt jövendő sorsukat oly kevésre becsülték, hogy nemcsak rendkívüli nép-vének gyűlést nem csődítettek felsegélésükre, hanem a rendesen tartani szokottra sem alázták meg magukat, hogy e kérdésben forgó ügyet szűkölködő lakostársaiknak kedvéért indítványba hozzák. Ennélfogva meg lévén károsítva a bírák gondatlansága miatt a szóban lévő folyamodók, ezen törvényszabály következtében: ki az ok oka, oka az okozatnak, határoztatott: hogy számukra egyenkint 2 1/2 hold azon elöljárói egyénektül foglaltassák el, kik a ház utáni járandó illetőségen felül bírnak földekkel, annyival inkább, hogy érezzék maguk is a bírák mennyire édes, s jól esik azon zsarnoki rendszer, kivált tavaszkor, melynek divatjával éltek a kazlakosok boldogitására.