Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

Dokumentumok - A Nép-vének gyűlésének jegyzőkönyve 1845–1848.

1845. május 22-én 16. / Miután a kertészség az üdei felmázsálás után is 90.000 váltóforintokon felüli tetemes adósságban maradt, helyes lenne községi kis-gyűlést tartani, hogy közakarattal tanácskozhatnánk, micsoda módok s eszközök használandók, mentül előbb az adósságbóli kimenekülésre. P.0./10/ Ilyen köz-tanácskozási tárgy lehetne: hogy jövőre mindenki párbért, királyi adót, legelői árendát önzsebéből fizesse, a község pénztárából senki - a nép-vének beleegyezése nélkül pénzt ne kaphasson./II/ Ezen indítvány következtében meghagyatott az első pusztagazdának, hogy a f/olyó/ hó 24-kei délutánra, a kertészségből oly 20 vagy 30 gazdát szólítson fel tartandó kisgyűlésre, kiknek a község boldogsága szívükön feküdvén, tudnak s akarnak annak előzmozdításán komolyan tanácskozni, s a végzendőket sükeresíteni. Kis-gyűlés május 24-én 1845. 17. / Mi célból csődítetett e kis-gyűlés, a jelenvalók közül bizonyosan mindenki tudja. Igazságosak akarván lenni, el kell ösmérnünk: hogy valamint egy részről igen nagy javunkra szolgált azon eddigi rendszer, melynél fogva minden egyes kertész, szorultságában a közpénztárból segíttetett - ugy másrészről kárunkra annyiban, mivel közöttünk a ipart s takarékosságot elfojtotta azáltal, hogy nagyobb része lakosainknak - bármily kis szükségében, onnan nyerendő segedelmekre támaszkodván, önszorgalmával baján mit sem lendített; ennélfogva nehogy adósságaink naprul-napra méginkább szaporodjanak: jó lenne a közpénztárbóli segedelmezést bizonyos határok közé szorítani. Másodszor magunkat lassan-lassan ahhoz szoktatni, hogy adóinkat önzsebünkből fizetni igyekeznénk. Harmadszor, mivel bizonyos, hogy azon adósságon felül, mellyel a kereskedőnknek egy tömegben tartozunk - még roppant nagy adósság fekszik a lakosokon; nehogy ily egyes hitelezők sürgetésére az adósoknak javaik a közlakosság kárával elkoboztassanak: mindenesetre használna ily kölcsönzéseket tökéletesen eltiltani. 1- ör a bírák senkinek se merészeljenek akár pénzt, akár búzát adni, a nép-vének tudta s engedelme nélkül. 2- or A papbért, s királyi adót mindenki önzsebéból fizesse. 3- or senki a lakosok közül, bárhonnan, vagy kitől pénzt kölcsönözni a bírák tudta s engedelme nélkül ne vakmerősködjék. Jegyzet. A portiot s papbért szedők tartozzanak mindenkinek, ki fizet, befizetett pénzéről nyugtatványt adni a fizetőnek. Ugyanerre kötelesek: a csordás-, csikós- s kanászgazdák is./12/ Nyugtatvány adás alól kivétetnek az adandó élelemszerek. Ki elég gondatlan nyugtatványt nem kérni befizetett pénzéről, ha ne talántán teljesített fizetése rajta ismételve követeltetne, tartozik az újonnan megadni, hogy jövőre jogaira vigyázóbb legyen. A portio és papbérszedőknek a község részéről semmi fizetésük sem leend. 1845. június 1-6 18. / Minden tökéletesíthető lévén, hogy mind a községi, mind pedig minden egyes gazda számadása nagyobb világosságra hozattathasson, a dologhoz értőknek ez eránt tanácskozni, mi modorban legyenek jövőre a számadások viendők, igen üdvüs lenne. Minthogy a rendesen s világosan viendő számadáshoz mint tudomány, mint tapintat s gyakorlat szükséges kellékek, a nép-vének között pedig ilyen tulajdonságú egyének nem igen találhatók, megkéretett a nép-vének elnöke/13/: hogy a jegyzővel s bírákkal egyetértve, egészen a maga belátása szerint oly számadási modort hozzon divatba, mely célszerűsége miatt a Méltóságos Uraság felügyelői tetszését is megnyerje, mely szerint azután a számadások a legszigorúbban viendők.