Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

A községi önkormányzat működése Újkígyóson az 1840-es évek második felében - A községi igazgatás

november 1. jkv. sz.) A tisztségviselők feladatairól, napidíjairól is a gyűlések döntöttek. A bírák munkáját is a testület felügyelte, a hetenként tartott gyűlések határozatait azok kötelesek voltak végrehajtani. Ugyanakkor a nép-vének gyűlése igyekezett tiszteletbentartani a bírák hatáskörét, olyan ügyekkel nem foglalkoztak, amelyet a község vezetőinek volt kötelessége elintézni. A hozott határozatokban gyakran olvashatunk figyelmeztetéseket az időszerű teendők ellátásával kapcsolatban (az egyes lakosok adókönyvecskéinek időbeli elkészítése, a halottkíséréssel kapcsolatos teendők szabályozása stb.: 97/1847. december 12., 9/1845. április 6., 27/1846. június 21. jkv. sz.) Az állami adó, illetve a plébánosnak fizetendő párbér beszedésének szabályozása is a nép-vének gyűlésének feladata volt. 1845. májusában úgy döntött a testület, hogy a köztartozásokat mindenki saját pénzéből fizesse, mert a község eladósodván, nincs mód arra, hogy a korábban a közpénzekből megelőlegezett egyéni adóösszegeket továbbra is a község fizesse ki. Természetesen a dohány közös leadása utáni elszámolás során az így kifizetett összegekkel csökkentették az egyes családoknak járó pénzt. (16/1845. május 22. jkv. sz.) Szabályozták a párbér fizetésének rendjét, a párok összeírását is évenként. (58/1846. december 20. jkv. sz.) A községi pénzkezelés szabályozására is találunk bejegyzéseket a határozatok között. A bíráknak megtiltották, hogy a nép-vének gyűlése engedélye nélkül bárkinek pénzt kölcsönözzenek. A községi pénztárt a nép-vének közvetlen felügyeletük alá vonták. (67.d./1847. március 4. jkv. sz.) Külön biztonságos pénztárszekrény készítését rendelte el a testület a község részére, ami arra utal, komolyabb összegű készpénzt kellett huzamosabb ideig tárolni a községházán. (33/1846. június 28. jkv. sz.) A nép-vének gyűlésének kötelessége volt a bírák számadásának felülvizsgálata minden év végén. Ezt a feladatot a jobbágyközségekben a földesúr tisztjei látták el, itt azonban a földesúr átruházta. (1845. évi rendszabályok II.2. pont) A községi gazdálkodás e fontos dokumentumának elkészítése, amely évente átfogó képet adott a község bevételeiről, kiadásairól, állandóan foglalkoztatta a testületet, időnként megtorlás kilátásba helyezésével kellett élni a községi jegyző ellen, hogy a számadás elkészüljön. (84.b./1047. július 3. jkv. sz.) Az 1842. évi részletes községi rendszabályok között szerepel két bába alkalmazásának elhatározása (11. pont). A gyűlés jegyzőkönyvében csak 1848. február 2-án található bejegyzés arról, hogy özv. Barabás Mihályné békési bábát felvették a község kötelékébe. (101.a./1848. jkv. sz.) A községnek teljesítendő közmunkák szabályozása is a gyűlés feladatkörébe