Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

A községi önkormányzat működése Újkígyóson az 1840-es évek második felében - A községi igazgatás

tartozott. Elsősorban arra találunk adatokat a jegyzőkönyvben, hogy a községi tisztségviselők milyen mértékben kötelesek abban résztvenni (92/1847. november 1. jkv.sz.). A községháza megnagyobbításáról szóló jegyzőkönyvi határozat szerint a törvényszobából egy vendég- és egy írószobát rekesztettek el, és a régi épülethez új törvényházat ragasztottak. A nádtetős, vályogból készült épületben külön helyiség szolgált, a fentiek szerint, a lakosság peres ügyeinek intézésére. (87.a./1847. július 24. jkv.sz.) Az 1842. évi részletes községi rendszabályok első pontjaként szerepelt az iskolábajárás szabályozása és a tanítónak járó díjak fizetése. A rendszabályok alkotói csak nagyon indokolt esetben engedték meg a szülőknek, hogy gyermekeiket távoltartsák az iskolától (eső, fergeteg, sürgős mezőgazdasági munkák). A községi igazgatás feladatai közé tartozott a tűz elleni védekezés megszervezése is. Az 1842. évi rendszabályok tiltják még a templom előtti dohányzást is (a hely szentsége iránti tiszteletből inkább, mint tűzrendészeti okokból), a nyári időben a lovaikat hajtó legények pipázását a falu utcáin, a kbnyhából kikerült pernye utcára szórását. A kémények jó karban tartását, amit a megyei tűzrendészeti szabályok is szorgalmaztak, ugyancsak előírta a községi statútum. A nádból, fából készült, belül sárzással ellátott kéményeket minden tél után meg kellett vizsgálni, és kijavítani a lepergett sárréteget, amint a fagy felengedett és a sárzáshoz szükséges anyagot be lehetett szerezni. A mezőn a munkák szüneteiben lovaikat legeltető legényeket eltiltották a tűzgyújtástól (21.pont). A tűzkárt szenvedett gazdák segítéséről a 31. pont intézkedik, kilátásba helyezve megfelelő tűzoltó szerek beszerzését is a községnek. Az ehhez szükséges pénzalapot a külön kezelt tűzi pénztárban kívánták megteremteni. A község területén csak az elöljáróság engedélyével tartózkodhattak egy napnál hosszabb ideig idegenek. Az egyes kertészcsaládokhoz látogató rokonság, vagy ismerősök négy napnál tovább ugyancsak az elöljárók engedélyével élvezhették vendéglátóik gondoskodását (1842. évi községi rendszabályok 15. pont). Hasonlóképpen korlátozták a kéregetők, koldusok időleges befogadását is. Az 1842. évi községi rendszabályok csak az elöljáróság írásos engedélyével - amelyen nyomtatva rajta van a község neve - tűrték meg a koldusok házakhoz járását. A nép-vének gyűlése is többször hozott tiltó rendelkezéseket, azért, hogy a dologkerülőket távoltartsa (52/1846. és 54/1846. augusztus 20. jkv. sz.). A vidéki koldusoknak csak egy napig engedélyezték a koldulást. (62.e./1847. február 2. jkv.sz.) A helybeli koldusoknak pedig minden héten kétszer ki kellett seperniük a templomot, ellátásuk fejében (53/1846. augusztus 20. jkv.sz.). Gondjuk volt az 1842. évi rendszabályok összeállítóinak a falu külső képének