Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)
A községi önkormányzat működése Újkígyóson az 1840-es évek második felében
lódium munkaerőszükségletét is hivatva volt kielégíteni. Ez utóbbinak nyilván szerepe volt abban, hogy a földesúri család a negyven év elmúltával is meghosszabbította a dohánykertészekkel kötött szerződést. Az 1014. évi árendális szerződés nem rendelkezik a községi igazgatásról. < A 10. pontban pusztagazda választását írja elő, aki az árendás ügyek intézésére, a lakosság ügyes-bajos dolgainak az uradalom tisztsége elé terjesztésére kapott megbízást. Iratok hiányában csupán feltételezni tudjuk, hogy később a közigazgatást - noha Újkígyós nem volt úrbéres község - mégis annak mintájára szervezték meg. (A községi önkormányzat azonban lényegesen eltért attól.) Az úrbéres és a kertészközségekben is a község igazgatása a földesúr, illetve annak tisztjei felügyelete alatt valósult meg. Az 1836. évi IX. tc. 1. §-a szerint a bírót a földesúr három jelöltje közül a község lakói, míg a falusi igazgatás többi tisztségviselőjét a földesúr beleszólása nélkül választják. A községi jegyzőt ugyancsak a földesúr hozzájárulásával a lakosok fogadják fel, a község adminisztrációs teendőinek elvégzésére."^ A községi igazgatás vezetője az évenként újraválasztott községi bíró. A lakosok közti kisebb peres ügyekben a törvénybíró mondott ítéletet a községi esküdtek közreműködésével. Súlyosabb ügyekben a földesúr úriszéke, a járási szolgabíró, illetve a megyei törvényszék ítélkezett."^ A községek feletti földesúri felügyelet mellett korlátozott községi önkormányzat is létezett a községekben. A község lakosaiból összehívott falugyűlés választotta meg a fent írt módon a faluközösség tisztségviselőit, hagyta jóvá a faluközösség belső életét szabályozó falutörvényeket, döntött minden a falut közösen érintő ügyben." 5 ^ Újkígyós esetében 1814 és 1842 között nincsenek dokumentumaink a községi önkormányzat és a tisztviselők működésének szabályozásával kapcsolatban. 1842. július 10-én a község lakossága 47 tagú ad hoc bizottságot hozott létre a község elöljáróiból és a lakosok képviselőiből, hogy az együttélés szabályozására un. községi rendszabályokat alkosson, amely, ha a földesúr jóváhagyja, mindenki számára zsinórmértékül szolgáljon. A 36 pontból álló rendszabály 1842 decemberében készülhetett el, és a község életének valamennyi fontos területére ki39 terjedt. 7 Gróf Wenckheim József Antal 1845. február 15-én kelt rendeletére a kertészség lakosainak 20 tagból álló úgynevezett nép-vének tanácsát kellett megválasztania. A rendelet alapján Farkas József uradalmi ispán 1845. március 14-i kelettel rendszabályokat adott ki a községnek, amelyben meghatározta a nép-vének gyűlése, a községi bírák és a tizedesek kötelességeit.^ (Mindkét dokumentumot közöljük a továbbiakban.)
