Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

A községi önkormányzat működése Újkígyóson az 1840-es évek második felében

A nép-vének gyűlése először 1845. március 30-án ült össze. Jegyzőkönyvei (amelyet kiadványunkban közlünk) 1848. február 2-ig hiánytalanul megvannak.^ Elnöke a község római katolikus plébánosa, Léhner Mihály (1805-1863) volt. Teológiai tanulmányai megkezdése előtt Nagyváradon jogot tanult, az itt szerzett ismereteit később lelkészkedése idején is jól hasznosította. 1836. június 5-étől Újkígyós plébánosa, előtte Gyulán magyar, majd német káplánként működött. Plébánosként Újkígyóson igen szerény jövedelmű egyházközséget vett át, amelynek felvirágoztatására működése során nagy szorgalommal törekedett. Az ő idejében épült 1857-ben a község ma is álló szép temploma, a Boldogságos Szűz nevének 42 tiszteletére. A nép-vének gyűlése működésének megszüntetését az orosházi járás főszolgabírájának 1848. február 22-én, Léhner Mihály plébánosnak címzett átirata rendelte el.^ (Újkígyós ekkor az orosházi járás területéhez tartozott.) Az átiraton kívül más irat nem áll rendelkezésünkre, így nem tudjuk pontosan, milyen körülmények között szüntette meg tevékenységét a testület. Az átiratban a főszolgabíró tájékoztatta a plébánost, hogy a község jegyzője panaszt emelt a nép-vének gyűlése tevékenysége ellen, mivel - úgymond - minden ügyben a testület dönt, és utasítását az elöljárók kötelesek végrehajtani. Emiatt az elöljárók tekintélye csorbát szenved, a lakosság vonakodik intézkedéseiket végrehajtani, szembeszáll a jegyzővel és segédjével. A főszolgabíró a törvényekkel ellentétesnek minősíti a nép-vének gyűlésének tevékenységét, mert a közigazgatás működése felett a megye gyakorol felügyeletet a főszolgabíró útján. Léhner Mihályt pedig felkérte, hogy egyházi feladatain túl ne vegyen részt a közigazgatás ügyeiben. A főszolgabíró intézkedése úgy tekinti a kertészséget, mint a megye többi úrbéres községét, amelyek felett valóban a járási főszolgabíró gyakorolta a megyei felügyeleti jogot. így valóban ellenkezik a nép-vének gyűlésének működése a községek igazgatására vonatkozó törvénycikk előírásaival, amelyben ilyen testületi szerv nem szerepel. A kertészség speciális helyzete, a tartozások teljesítéséért tett kollektív felelősségvállalás azonban indokolttá tette a közösség érdekeit jobban képviselő önkormányzati testület felállítását. A testület elsősorban azon őrködött, hogy a kertészség lakói eleget tudjanak tenni a földesúrral kötött szerződésnek, hiszen ettől a község léte függött. A nép-vének gyűlése, a szabad királyi városok és a privilégiumokkal rendelkező mezővárosok igazgatásában fontos szerepet játszó tanács munkájához volt hasonló. A megalakításban feltételezésünk szerint szerepe volt a község jogi ismeretekkel is rendelkező plébánosa inspirációjának, aki javaslatára hagyta jóvá a földesúr a gyűlés működését. Irányító szerepének érvényesítése a község