Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

Újkígyós község alapítása

vállalniuk, és igyekezniük kellett elkerülni a végrehajtást az esetleges nem fizetés esetén. (8. pont) A kertészeknek pusztagazdát kellett maguk közül választaniuk, aki eljárt a lakosság ügyes-bajos dolgaiban az uradalmi tisztségnél. A község bel igazgatására vonatkozó egyéb kikötés nincs a szerződésben. Újkígyós községet így írta le a Pesty Frigyes-féle helynévgyűjtés kitöltött kérdőíve 1865-ben, fél évszázaddal a megtelepedés után, még a kortársi visszaemlékezés adatai alapján: "E 100 család építé Újkígyós Öreg- és Templom utcáját; Öreg utcának neveztetik, mert az volt az első utca; Templom utcának neveztetik, mert ez utcán épült templom 1018-ban, egyszerűen, szegényesen: vájogból. Minthogy a nép szaporodott, a szerződésileg kötött 40 év közepén újból szerződtek az urasággal s az elsőbben haszonbérelt 3500 hold föld 5811 holdra növekedett s újra két utcája épült a kertész telepnek. Az egyik Templom utca északi részén s Rózsa utcának neveztetett és neveztetik, mivel odatelepültek a haszonbéresek fiai, fiataljai (a nép virága, rózsája). A másik épült Öreg utca déli részén s Eperjes utca nevet kapott, minthogy a gyulai-eperjes földek mellett van. így vette mai alakját a falu, négy egymás mellett, keletről nyugatra nyúló egyenes utcával, utcaközönkint 2 dülő földdel lábbal egymáshoz s itt az érintkezésnél -középen- bogár hátra hánt csapás, gyalogút nyúlik végik; e dűlőket 24 minden egész telek után szakított 5 holdas földek teszik." A leírásból jól látszik a község belterületének sajátos szerkezete, amelyet a dohánytermesztés szükségleteinek megfelelően alakítottak ki a bérbevett terület megülésekor. Amint Dálint Sándor írja: "A numerus belsőségén volt régebben a ház és a dohányföld. Ez a közelség tette lehetővé a gondos művelést. Újkígyóson, mint egyéb szegedi eredetű temesközi gányófalukban is, hatalmas porták vannak. Egy-egy párhuzamos utcasor lakóházai sokszor többszáz méter távolságra 25 fekszenek egymástól." Valójában arról van tehát szó, hogy az öt holdas dohányföldek a belterületen voltak és a különleges szakismerettel kezelt kapásnövény termőterülete mellé építették a házakat. Feltételezhető azonban, hogy a ház körüli dohánykertekből később a határ távolabbi, addig parlagon levő földjeire is kerültek dohányültetvények, mint 26 ahogy azt más kertészközségeknél az irodalom bemutatja. Erre vonatkozó adatunk Újkígyós vizsgált időszakáról csak egy van. (62.h./1847. február 2. jkv. sz. "A Nép-vének gyűlése jegyzőkönyvé"-ben, amelyet kötetünkben közlünk.) "...az újkígyósi dohánykultúra -írja Bálint Sándor- a házépítésben is éreztette régebben a hatását. A régi újkígyósi ház ugyanis a pionír dohánykertészek szerényebb anyagi helyzete miatt csak szoba, konyhából állott. Szükség