Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)
Újkígyós község alapítása
el; "A kígyósi dohánykertészek minekutána a nem urbariális földeket, hanem allodiális pusztarészt a Birtokossal kötött szegődés mellett használnak, és azon laknak, úgy tekintetödvén, mint nemtelen árendátorok, a közönséges terheknek viselésére, és ennélfogva az utaknak helyrehozása munkájára sem szorítatód21 nak..." (Itt jegyezzük meg, hogy a mentesség kimondása egy a gátak, utak javításával kapcsolatosan alakított megyei bizottság ellenkező állásfoglalására 22 válaszul, az uradalom képviselőjének beadványára született.) A kertészközség lakói tehát az úrbéres jobbágyok terhei alól mentesek voltak, mint nem nemes bérlők, viszont a jobbágyoktól eltérően, földjüket csak a szerződés időtartama alatt használhatták, s amint a bevezetőben utaltunk rá, amennyiben a földesúr nem hosszabbította meg a szerződést, el kellett hagyniok a falut, lebontva a szerződés időtartamára épített lakóházaikat, gazdasági épületeiket. Adatok híján nem tudjuk, de a fent említett jegyzőkönyv alapján úgy látszik nem fizették a megyei igazgatási apparátus költségeire, a telkes jobbágyokra kirótt un. házi adót, míg a szomszédos Arad megyében élő hasonló jogállású kertészközsé23 gek lakói a háziadó fizetése alól nem kaptak mentességet. Az 1814. szeptember 1-én kötött árendás szerződés a dohány meghatározott mennyiségének természetbeni beszolgáltatásán és a.szántóföld árendáján kívül kiköti még, hogy a kertészek az uradalom udvarháza "mellyékiben" építendő kápolna munkálataihoz kézi és szekeres munkával segítséget kell adjanak. Tartoznak továbbá a határokra (határjelekre), az uradalom vagyonbiztonságára ügyelni és a kártékony vadakat irtani, illetve ahhoz segítséget nyújtani (4. és 11. pont). A földesúri regálé jogok gyakorlását is a szerződés szabja meg. A kocsmának az uradalom adta a mérendő italt, amit egy árendátor az uraságtól szokott "jutalom" mellett mérhetett, A lakodalmakhoz kedvezményes áron ad bort a lakosságnak a földesúr. A húsmérést addig megengedi a lakosságnak, amíg rendes mészárszéket nem épít a faluban. "Illendő árenda" mellett lehetővé teszi az uradalom, hogy egy egyköves szárazmalmot építsen a község, de többet nem, mert az uradalom is építeni akar a majorháznál s egyébként vízimalmok is vannak a közelben, ami szintén a grófi családnak jövedelmez. A lakosság által bérelt földön a "vadászat és madarászat mértékletesen megengedtetik, csakhogy az uradalomról sem feledkezzenek el." A nádlást az első évben a székudvari réten ingyen engedélyezi a szerződés, a későbbiekben a lakosoknak maguknak kellett gondoskodniuk szükségletük kielégítéséről. Az első esztendőben a házak befedéséhez szükséges nád megszerzését segítette elő a birtokos kedvezménye. (5-7. pontok.) A bérlet összegét a földesúr helybeli tisztje szedi be, akinek a kertészek tartoznak a segítségére lenni. A kertészeknek egymásért kezességet kellett
