Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Békés

7 sertése van 3 telkes jobbágynak 6 sertése van 12 telkes jobbágynak 5 sertése van 18 telkes jobbágynak 4 sertése van 62 telkes jobbágynak 3 sertése van 79 telkes jobbágynak 2 sertése van 157 telkes jobbágynak 1 sertése van 153 telkes jobbágynak 7 sertése van 1 zsellérnek 6 sertése van 1 zsellérnek 5 sertése van 5 zsellérnek 4 sertése van 5 zsellérnek 3 sertése van 5 zsellérnek 2 sertése van 30 zsellérnek 1 sertése van 65 zsellérnek 491 telkes jobbágynak és 110 zsellérnek összesen 1395 (recte 1391) sertése van. Az egész közösséget érintő észrevételek A síkságon fekvő határ az összefolyó Körösök gyakori áradásainak van kitéve: egyharmadában termékeny, egyharmadában közepes, egyharmadában pedig terméketlen. A szántók A szántóföldek (nyomásokra elválasztva és elkülönítve) nincsenek kimérve; a régi urbáriumban (amelyben csak 99 telekről van említés) I. osztályba vannak sorolva, a mostani lajstromban 3 osztályba lettek szétosztva termékenységük alapján: az egész szántóföldterület egyharmada I. osztályú, egy pozsonyi mérőként 48 xr-al, egyharmada II. osztályú, egy pozsonyi mérőként 36 xr-al, egyharmada, mint silányabb III. osztályú 24 xr-al adóztatható évenként. Tehát, egy pozsonyi mérő átlagos évi adója 36 xr. Közepes termést véve alapul a kétszeres, az árpa, a zab, valamint a kukorica egyaránt átlagos 5 pozsonyi mérő termést ad, levonva a vetőmagot, és a nemes uradalomnak leginkább vetőmagul adni szokott kilencedet, egy pozsonyi mérő vetés átlagos termése három egész és harminckettő-hetvenketted pozsonyi mérő. Az átlagos ár, a piachely, Gyula mezőváros (mely innen 1 egész és egynegyed statiónyi távolságra van) átlagos törvényes árai szerint (a kétszerest 54 egész kétötödben, az árpát 26-ban, a zabot 26 egész négyötödben, a kukoricát 36 egész háromötödben számítva) 36 xr, de fuvar címén — akármely statióig — 3 xr-t számítván, az ár 32 egész egynegyed xr. Egy pozsonyi mérő vetés munkáinak a bérét, a szokott kétszeri szántással az őszi alá (az elsőt a helyi szokás szerint 36 xr-jával, a másodikat pedig a boronálással 48 xr-jával, a tavaszit pedig 1 Ft-al véve) átlagban 1 Ft 12 xr-ban lehet rögzíteni. Számítva az 1 poszonyi mérő vetésből származó meghatározott terméshozamot, valamint a megállapított 1 Ft 51 egész egytizenketted xr-os árból kiszámított nyereséget, következik, hogy a jobbágyoknak 1 pozsonyi mérő vetés után tiszta haszonként 39 egész fél xr marad. A rétek A kaszások száma ugyanennyi pozsonyi mérőnek veendő. A rétek hasznára átlagosan egy pozsonyi mérő hozama vehető (nem vonván le a kilencedet) és 71