Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Békés

ez megszorozva az előbb megállapított árral 2 Ft 9 xr-ra tehető. Ebből az összegből levonván a munkabéreket, úgymint: egy kaszásnyi rét lekaszálását 16 xr-ban, összegyűjtését és összerakását hasonlóan 16 xr-ban, az összehordást pedig 18 xr-ban számolva, bérként összesen 56 xr-t lehet meghatározni: a jobbágyoknak a rétekből tiszta haszonként 1 Ft 19 xr marad. A szőlők A szőlők censusa a település első osztályú földjeinek évi censusával egyezően — mint fent — 48 xr-ban van megállapítva. A határbeli szőlőkben egy pozsonyi mérőt magában foglaló területen — az esküdt censorok bevallása szerint — a művelés módjának különbözőségét figyelembe véve, átlagosan 4 kapásra van szükség. A termés — levonván a nemes uradalomnak szolgáltatni szokott kilencedet — bármely kapás után átlagosan 3 egész és fél vederben (urnában) rögzíthető. Egy veder ára átlagosan 48 xr. Egy kapásnyi szőlő haszna 2 Ft 48 xr, ebből pedig leszámítva az egy kapásnyi szőlő megműveléséhez szükséges munkák bérét (5 kapálás bére, a 12 xr-jával 1 Ft, a metszésért 14 xr, gyomlálásért és kötözésért 12 xr, karózás és trágyázás nincsen szokásban, ez együtt 1 Ft 26 xr-ban határozható meg) a jobbágyoknak tehát egy-egy kapás után tiszta haszonként 1 Ft 22 xr marad. A tehenek A teheneket csak 5 hónapon át szokták fejni (naponta egy itce tejet adnak, ezt átlagosan egy xr-al lehet számítani); a borjú értékét 2 Ft-al lehet, mint jövedelmet felvenni, a trágyázást nem lehet számításba venni, így egy tehén hasznát 4 Ft 30 xr-al lehet számítani. A 6 hónapi téli tartás 4 Ft, a jövedelemből ezt levonván, a jobbágyok számára egy fejős tehén után 30 xr marad tiszta haszonként. A legelő A legelő az áradástól mentes időszakban elegendő, a végzetszerűen bekövetkező áradások alkalmával azonban „szerfelett" korlátozott. A javadalmak és károsodások A mezőváros lakóinak nyári paraszti munkával és a szomszédos városokra járó kézművesek fuvarozásával van módjuk külön pénzjövedelem szerzésére. A határ mind az őszi mind a tavaszi vetésre alkalmas. A földeket nem szokás trágyázni. A szántást az ősziek számára kétszer, a tavasziak számára egyszer kell 4 jármos ökörrel elvégezni. Piacot hetente kétszer, vásárt évente 4-szer tartanak a mezővárosban. A szomszédság és a lakosok mégis leginkább a szokott sokadalmakat látogatják (Gyula városát, mely 2 egész és kétnegyed, Nagyváradot, mely 9, Debrecent, mely 14, Miskolcot, mely 20, Mezőtúrt és Szarvast mély 6 mérföldnyi távolságra van). A mezővárosi közösség a 9 mentes úrbéri telek mellett birtokol még soronkívüli javadalomként négy szárazmalmot, továbbá bizonyos erdő-vágást is, amelyből nemcsak a község évi tűzifaszükségletét fedezik nagyfokú takarékossággal, de mind a tuskózásokból, mind a kiszáradt fák kivágásából évenként favágási jövedelmet élveznek. A malmokat 50 Ft-al, a faizást pedig 80 Ft-al számolva a mezővárosi közösség által birtokolt rendkívüli javadalmak évi együttes összege 280 Ft. A Körösök kiöntéseitől a legelő, a rétek, sőt a város egy része; a szárazságtól, 72