Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)
I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok
A 10. rovatban a nagyobb állatokat, a 11-ben pedig az „aprómarhákat" jegyezték be, természetesen minden egyes tulajdonos nevénél. Az adatokat településenként közöljük. Mivel az azonos időpontból származó, különböző jellegű conscriptiók a legeltérőbb adatokat adják meg, az állatfajták létszámát csak a helyi, községi (belső használatra készült) összeírások alapján lehetne a valóságnak megfelelően meghatározni. A 12. rovat és alrovatainak kérdései az erdők kiterjedése és haszna iránt érdeklődtek, de itt az összeíró biztosok a helységek részére kihasított erdőterületeket nem vették be. A 13. rovatban a mezővárosi vagy falusi közösség korcsmáitatásának a hasznát jegyezték be. A magánosok kocsmatartásának a hasznát az illető adóköteles családfőnél tüntették fel. f) A „Megjegyzések" rovata A települések rovatos összeírása után az egész helységre vonatkozó megjegyzések következnek. Miután az egyes megyék összeíró bizottságai nem azonos csoportosításban jegyezték fel észrevételeiket, mi az MTA Agrártörténeti Bizottsága által kidolgozott szempontok szerint közöljük a helyi vonatkozású adatokat. I. Az összeírás kiegészítő adatai 1. Az összeírt helység földrajzi fekvése, talajviszonyai. 2. A szántókra vonatkozó adatok: vetésforgók, nyomásos gazdálkodás jellemzői, trágyázás, a talajmüvelést hányas igával végzik? A megművelés módja és költsége. 3. A rétek fekvése, talaja, termése; megművelési folyamatok és költségeik, tiszta jövedelem területegységenként. 4. A legelőre vonatkozó észrevételek. 5. Az állatállománnyal kapcsolatban csak a tehén tartás jövedelmére nézve ad az összeírás felvilágosítást. 6. A szőlők adatai: egy pozsonyi mérőre hány kapást kell számítani, termékenység, termés, egységár, jövedelem egy kapás után, a tiszta jövedelem területegységenként. 7. Az ipari tevékenység adatai: kézművesek felsorolása. II. Az egész helységet érintő jótétemények (beneficiumok) és kártételek (maleficiumok) A lakosok kereseti lehetőségei. A piac és annak távolsága. A községre nehezedő terhek és egyéb hátrányos körülmények. A közösségi haszonvételek. A községre nehezedő katonai — és adóterhek, egyéb hátrányos körülmények. A Békés megyei helységek lakói a kereseti lehetőségeiket kutató kérdésekre szinte egyöntetűen vallják, hogy nincs más jövedelemszerzési módjuk, minthogy a távoli pusztákra járnak kétkezi, paraszti munka végzésére. A Bihar megyei kis falvak lakóinak (mint már említettük) a váradi szőlővidéken volt a kereseti alkalmuk, és jó néhány helyen még a fuvarozás adott pénzszerzési alkalmat. 61 A beneficiumok között sorolták fel az értékesítési lehetőségeket, azaz megnevezték a legkedvezőbb heti piaci és vásáros helyeket. Dankó Imre említi a váradi, az aradi, a békési és gyulai vásárok értékesítési jelentőségét. 62 47
