Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Sarkad

1/8, a tengeri pedig 1307 mérő. Mivel ebben a városban piac nincsen, a termények árát a legközelebbi — egy statióra fekvő — gyulai piachely árai szerint határozzák meg, figyelembe véve a távolságot is. Hét év átlaga szerint egy p.m. kétszeres ára 53 xr-t, a zabé 23 xr-t tesz ki, ezek összegét, (1 Ft 16 xr azaz 76 xr) elosztva a fentjelzett két terményfajtával, egy p.m. termény átlagos ára 38 xr. Mivel egy p.m. vetés után 2 7/8 mérő terem, egy mérő átlagos ára pedig 38 xr-t tesz ki, a teljes jövedelem egy p.m. vetés után 1 Ft 49 2/8 xr. De egy mérő őszi vetés 3 szántást kíván meg, a tavaszi pedig egyet, vagyis a kettő összesen 4-et, s így a kiadások, beleértve az utolsó alászántást — melyet könnyebb munkával szoktak elvégezni — a vetéssel és a boronálással együtt 48 xr-t érnek el. Egy p.m. vetés után tiszta nyereségként tehát 1 Ft 1 2/3 xr marad. Mivel itt a kilencedet és a vele egyenértékű dézsmát már természetben levonták, a terméshozam átlagjövedelméből ezt nem kell levonni. A rétek A város rétjei ritkán kaszáihatók kétszer, mégis, termékenységüket és a szénatermést tekintve a földek minőségével azonosak és így évi átlagos censusuk 36 xr. A földek átlagos jövedelmeként (egyedül a szemet vonva le) 3 3/8 mérőt veszünk, amely egy p.m. átlagos árával, 38 xr-al megszorozva 2 Ft 8 egész és 2/8 xr-t tesz ki. A lekaszálás bére, egy kaszásnyit számítva 12 xr, az összegyűjtés, összerakás és összehordás 12 xr, a kiadás tehát összesen 24 xr. Mivel pedig ezen a helyen egy kaszás két mérővel azonos, a réteknek a kiadása egy mérőre 12 xr. A fenti jövedelemből ezt levonva a tiszta nyereség egy p.m. nagyságú rét után 1 Ft 56 2/8 xr. A szőlők A város szőlői, amelyek síkságon fekvő kertek, a szántóföldekkel azonos értékűeknek veendők, s így censusok 36 xr. Egy p.m. szőlő — ezen a helyen — átlagosan 4 kapást jelent; az egyes kapások után, levonva a kilencedet, amelyet természetben fizetnek, 2 veder és 43 itce termés adódik. Egy veder bort 511/5 xr-ért lehet eladni. Ha ezzel az árral az előbb kiszámított 2 veder és 43 itcét megszorozzuk, egy kapás után a bortermés ára 2 Ft 16 4/8 xr lesz. Ha ebből az ötszöri kapálás (egy nyitással és befedéssel) 10 xr (összesen 50 xr), metszés (10 xr-ral számolva félnapra 5 xr), kétszeri kötözés (mindegyikre félnapot, egy napért 10 xr-t számolva) értékét és a kötözőért 5 xr-t, vagyis összesen 1 Ft 10 xr-t levonunk, egy kapás szőlő után tiszta nyereségként 1 Ft 6 4/8 xr marad. Minthogy e helyen a szolgáltatások természetben kerülnek levonásra, a terméshozam értékéből ezzel egyenlő értéket nem lehet levonni. A tehenek A tehenet 6 hónapon keresztül fejik (vagyis 182 napon át), ami naponta 2 itce, összesen 364 itce tejet fejnek, egy itce eladható 4/5 xr-ért, ezt megszorozva 364-el, 291 1/5 xr-t, vagyis 4 Ft 51 1/5 xr-t kapunk. Az üsző eladható 1 Ft 36 xr-ért, s így az egész jövedelem egy fejős tehén után 6 Ft 27 1/5 xr; egy tehenet pedig itt egy télen át 3 Ft 12 xr-ért szoktak eltartani, s ezt a jövedelemből levonva, tiszta nyereség címén 3 Ft 1/5 xr marad. 368