Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Sarkad

Javadalmak és károsodások A város tehetősebb lakói a földművelésre adják magukat, és az uradalomtól nemesi telkeknek bérlet útján való megszerzésére van módjuk; a szegényebb osztály pedig fuvarozással, fa és nádvágással, a szőlőművelés és a mezei munkák alkalmával más kétkezi munkákkal törekszik életszükségleteit megszerezni. Rendszeresen kétszerest, kukoricát és egy kevés zabot vetnek. Trágyázni nem szoktak. A szántást rendszeresen négy jármossal, az őszi vetés alá három, a tavaszi alá egy alkalommal végzik. A városhoz legközelebb van a szomszédos Békés megyében fekvő gyulai piac, egy állomásnyi távolságra. A közösségnek semmiféle rendkívüli javadalma nincsen az úrbéri kocsmáitatáson, amelyet 20 Ft-ért szokott árendálni, és az évenként 32 Ft-ban megállapított malomjövedelmen kívül. A város rétjei és a szántóföldek egy része a Sebes-Körös, a Fekete-Körös, nem különben a Gyepes és a Korhány patak erősebb áradásainak ki vannak téve. Az átvonuló katonaság terhelni szokta, ha Gyula városból Szalonta felé vonul. Mivel a város semmi rendkívüli jövedelemmel nem rendelkezik, a szükséges házi kiadásait is — a jegyző, a bíró, a kocsisok és más szerződésesek fizetését, valamint a tekintetes vármegye házipénztára számára való adómennyiséget is a városlakók kötelesek viselni. A mezőváros közelőfogatokat (publicus) szolgáltat s e célból két négyfogatút tart. A katonaságnak természetbenieket is köteles szolgáltatni. Ezen a címen 492 Ft 2 62/100 xr vesztesége (deperditája) van, amint ezt a tekintetes vármegye adószedői számítása gondosan tartalmazza. Ilyenképpen ezeket befejezve a jelen összeírás és a város urbáriuma összevetését is elvégeztük. Ebből nyilvánvaló, hogy az 1773. évi febr. 8-i urbárium szerint ezen az (úrbéri szempontból) I. osztályú helyen 26 egész 5/8 úrbéri teleknek kell lennie 743 hold telkek utáni szántófölddel és 693 2/4 kaszálóréttel: az új bediktálás szerint pedig az összeírt városlakók kezén (ezekből 15 1/8-os, 53 egynegyedes, 9 3/8-os, 12 féltelek, 1 5/8-os) van, hozzáadva az ugar címén kivett egyharmadot is, 25 4/8 úrbéri telek 653 1/4 hold szántófölddel, 357 kaszás réttel, 1 5/8 telket a nemesek birtokolnak, 42 1/4 hold szántófölddel és 19 2/4 kaszálóval, ezt hozzáadva nyilvánvaló lesz, hogy a telkek számában nincsen hiány, hanem az extravillanus állományból 47 2/4 hold szántóföld és 317 kaszás rét hiányzik, amely különbség az esküdtek vallomása szerint abból adódik, hogy a földesúri uradalom az urbáriumban megjelölt telkek számát folyamatosan „az illetékesség alapján" megméretni gondoskodván, a maradékot magamagának megtartotta, és azt különleges szerződés mellett szokta adójegyzékbe venni (excensualni). Kézművesek: összesen 5, zsellérek. Kovácsmester 1 zsellér, mesterségét csak télen gyakorolja, nyáron életszükségleteit kézi munkával szerzi meg. Csizmadiamester 1 zsellér, mesterségét leginkább csak télen gyakorolja, életszükségleteit nyáron mezei munkával szerzi meg. Legénye nincsen. Kalaposmester 1 zsellér, legénye nincsen. Csak télen dolgozik a mesterségében. 369