Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)
A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Mezőgyán
Az egész közösséget érintő észrevételek A határ fekvése sík, s talaja jó és termékeny minőségű. A szántók A határban csak két nyomás van. Egy teljes nyomást váltakozó sorrendben ugarnak hagynak. A nyomásoknak ez a felosztása nem a talaj terméketlensége miatt, sem az Instrukciók 14. §-ához fűzött kiegészítésekben lévő más okok miatt, hanem egyedül az elfogadott szokás, a helyi sajátosságok alapján történik. Az Instrukció 14. §-ához csatolt kiegészítő szerint csupán a rendesen megművelt szántóföldet lehet alapul venni, s erre való tekintettel az az egész nyomás, amelyet a szántóföldön érintetlenül hagynak, az összeírásból kivettnek tekintendő. Ilyenformán ezen a helyen — miután levonjuk az ugar címén kivett fele földterületet — a jobbágyok kezén van 1092 p.m. Egy p.m. földet, mivel ebben a határban a földek egyenlő minőségűek, megkülönböztetés nélkül 36 xr-al szokták megadóztatni, s ilyenformán ebben a faluban a szántóföldek censusa 1 p.m. után 36 xr. Leginkább kétszerest szoktak vetni, és 1 p.m. kétszeres vetése után (figyelembe véve több évi termést, levonva a kilencedet és a tizedet, melyet itt természetben fizetnek meg, számot vetve a vetőmaggal is) 3 p.m. terem, vagyis az összes 1092 mérő után 3276 mérő. Helyben piac nincsen, így átvettük a nagyváradi magistrátustól a terményekre vonatkozó ártáblázatot. Ebből a legközelebb, mintegy 2 statióra lévő nagyváradi piac árai alapján, figyelembe véve a távolságot is, hét év átlagában 1 p.m. kétszeres ára 50 xr. Mivel 1 p.m. vetés termése tehát 3 mérő, egy p.m. átlagára pedig 50 xr, egy p.m. vetés után az egész jövedelem 2 Ft 30 xr. De mivel egy p.m. őszi vetés alá 3 szántásra van szükség, amelynek mindegyike 24 xr, s így a 3 szántás egy vetéssel és a boronálással 1 Ft 12 xr, egy p.m. vetés után tiszta haszon címén 1 Ft 18 xr marad. (Mivel itt a kilencedet és a tizedet már természetben számításba vettük, ennek ellenértékét az átlagos árból nem kell levonni.) A rétek A falu rétjeit sohasem kaszálják kétszer, és mivel a falu földjeinél rosszabb minőségűek, a szomszédos Zsadány falu úrbérileg II. osztályúnak minősített szántóföldjeivel egyenlőnek véve, az ott a szántóföldek számára 30 xr-ban meghatározott censust kell alapul venni. Zsadány földjeinek a termése (csak a magot vonva le) 3 3/8 mérő, amelyet 50 xr-al, mint egy mérő kétszeres átlagos árával megszorozva 2 Ft 48 6/8 xr-t kapunk. Ebből levonjuk a kaszálás bérét (egy kaszás rétnél 12 xr), az összegyűjtés, összerakás és összehordás árát (egy kaszás rétnél 12 xr): az összes költség 24 xr. Mivel pedig egy kaszás rét két mérőt tesz ki, egy p.m. rétnél a kiadás 12 xr: ezt a fent kiszámított jövedelemből levonva, egy p.m. rét után tiszta nyereség címén 2 Ft 36 6/8 xr marad. A tehenek A tehenet itt 6 hónapon (vagyis 182 napon) keresztül fejik, ami naponta 2 itce, összesen 364 itce tejet jelent; egy itcét el lehet adni 4/5 xr-ért, ezt megszorozva 364-el 291 1/5 xr-t, vagyis 4 Ft 51 1/5 xr-t kapunk. Az üszőt el lehet adni 2 Ft-ért, s így az egész jövedelem egy tehén után 6 Ft 51 1/5 xr. A télen át egy tehenet —az esküdtek bevallása szerint — 4 Ft-ért szoktak eltartani. Ezt a jövedelemből levonva tiszta haszonként egy fejőstehén után 2 Ft 51 1/5 xr marad. A tehén 345
