Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Mezőgyán

utáni trágyát nem vesszük számításba, mivel itt a földeket trágyázni nem szokták, s a trágyát nem sokra becsülik. A tehenek házi legelőt használnak. Javadalmak és károsodások A falu lakóinak télen nádvágásból, nyáron pedig a nagyváradi szőlőhegyen lévő és a vele szomszédos szőlők művelése alkalmával, az aratás és más mezei munkák idején pedig a pusztákon van kereseti lehetőségük, és emellett lovaikkal való fuvarozással törekednek életszükségleteikről gondoskodni. Rendszeresen főként kétszerest vetnek. A földeket trágyázni nem szokás, a trágyával a tűzifa hiányát szokták pótolni. A szántást rendszeresen 4 jármossal végzik, mégpedig az őszi vetés alá három alkalommal. A falu legközelebbi piachelye Nagyvárad, amely 2 stációra van. E falunak semmi rendkívüli jövedelme sincsen az urbáriális kocsmáitatáson kívül, amelyet 14 Ft-ért szokott bérbeadni. Rétjeit a Korhány és a Kölesér patakok áradásai veszélyeztetik. Az átvonuló katonaság terheli, ha Békés megyéből Nagyvárad felé vonul át. Mivel semmi különös jövedelmük nincsen, a szükséges házi kiadásokat és a tekintetes vármegye házi pénztára számára szolgáló adómennyiséget is a lakosok a sajátjukból kénytelenek viselni. A község állami (publicus) előfogatokat szolgáltat, és e végből egy négyfogatút tart. Természetbenieket is tartozik szolgáltatni a megyében állomásozó katonaságnak, s az ebből adódó vesztesége (deperditája) 102 Ft 22 80/100 xr, amint ez a nemes vármegye számvevősége által gondosan készített számadásból nyilvánvaló. Végül végrehajtottuk a jelen összeírás és a község urbáriuma összevetését: ebből kitűnik, hogy az 1779. évi febr. 25-i urbárium szerint, az urbárium szerinti I. osztályú faluban lennie kell 42 úrbéres teleknek 1212 1/8 hold szántófölddel és 604 1/8 kaszás réttel; az új bediktálás szerint az összeírt telkes jobbágyok kezén van ebből: 35 négy ed-telek, 54 háromnyolcad-telek és 26 fél-telek, hozzáadva az ugar címén kivett felét, összesen tehát 42 telek, következésképpen megállapítható, hogy elhagyott telkek nincsenek. Kézművesek nincsenek. Kiegészítő adatok A község földesura: Tisza Lajos családja. Pusztái (elpusztult települések): Kéza, Gyanté, Simonkerék, Varsányhely, Oroszi 1784—87. évi népszámlálás: házak száma: 104, családok száma: 149, népességszám: 873, férfiak összesen: 447, nők összesen: 420, nemesek száma: 1, paraszt: 66, zsellér: 116. 1836-ban népességszám: 1369. 346