Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Kötegyán

Lovak: (2—3 év közöttiek) 1 lova van 1 zsellérnek Tinók és üszők: (3 évesnél idősebbek) 2 tinója van 1 telkes jobbágynak 1 tinója van 1 zsellérnek 1 telkes jobbágynak és 1 zsellérnek összesen 3 tinója és üszője van. Tinók és üszők: (2—3 év közöttiek) 2 tinója van 1 telkes jobbágynak Fejős- vagy borjas tehenek: 2 tehene van 2 telkes jobbágynak 1 tehene van 25 telkes jobbágynak 2 tehene van 2 zsellérnek 1 tehene van 11 zsellérnek 27 telkes jobbágynak és 13 zsellérnek összesen 44 fejős- vagy borjas tehene van. Meddő tehenek: 1 tehene van 2 telkes jobbágynak 2 tehene van 1 zsellérnek 1 tehene van 1 zsellérnek 2 telkes jobbágynak és 2 zsellérnek összesen 5 meddő tehene van. Juhok: (1 évnél idősebbek) nincsenek. Sertések: (1 évesnél idősebbek) 2 sertése van 1 telkes jobbágynak 1 sertése van 4 telkes jobbágynak 2 sertése van 1 zsellérnek 5 telkes jobbágynak és 1 zsellérnek összesen 8 sertése van. Az egész közösséget érintő észrevételek A határ fekvése sík, termékenysége a közepes felett van. A szántók A határban csak két nyomás van, és ezeket úgy művelik, hogy egy teljes nyomást váltakozó sorrendben ugarnak hagynak. Ez a felosztás nem a talaj terméketlensége miatt, s nem az instrukciók 14. §-hoz fűzött kiegészítésekben megadott más okok miatt van így, hanem egyedül az elfogadott szokás és a helyi sajátosságok alapján használják így a földeket. Az Instrukció 14. §-ához csatolt kiegészítés szerint csupán a rendesen megművelt szántóföldet lehet alapul venni, hacsak súlyos szándékosság nem forog fenn, erre való tekintettel az az egész nyomás, amelyet a szántóföldön érintetlenül hagynak, az összeírásból kivettnek tekintendő. Ilyenformán itt, miután levonjuk az ugar címén kivett fele földterületet, a jobbágyok kezén 428 1/2 p.m. van. Egy p.m. földet ebben a határban (a falu urbáriuma szerint és az esküdtek vallomása szerint is a földek egyenlő minőségűek) megkülönböztetés nélkül 24 xr-jával szoktak adójegyzékbe venni. A faluban leginkább kétszerest szoktak vetni; s 1 p.m. kétszeres vetése után — figyelembe véve több évi termést, levonva a kilencedet és a tizedet (melyet 337