Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Kötegyán

itt természetben fizetnek meg) és levonva a magot is, 1 3/4 p.m. terem, vagyis az összes 428 1/2 p.m. után 749 7/8 mérő. Mivel helyben piac nincsen, a termények árát a legközelebbi, az egy statióra fekvő gyulai piachely árai szerint határozzák meg, figyelembe véve a távolságot is: hét év átlagai szerint egy p.m. kétszeres ára 50 xr. Mivel az előbbiek alapján, 1 p.m. vetés termése 1 3/4 mérő, egy p.m. átlagára pedig 50 xr, egy p.m. vetés után az egész jövedelem 1 Ft 27 1/2 xr. De mivel egy mérő őszi vetés alá 3 szántásra van szükség, amelyek mindegyike — az esküdtek vallomása alapján — 20 xr, s így a 3 szántás, egy vetéssel és a boronálással 1 Ft, egy p.m. vetés után tiszta haszon címén 27 1/2 xr marad. A rétek A falu rétjein sarjuszénát ritkán kaszálnak, és mivel a rétek minősége a földekével azonos, censusok is (az Utasítás 15. §-a szerint) a földekre megállapított 24 xr-al egyenlő. Mivel a falu rétjei (mint előrebocsátottuk) egyenlő minőségűek a földekkel, így átlagos jövedelem címén, csak a magot vonva le, 2 7/16 mérőt vettünk, amelyet 50 xr-al (mint egy mérő kétszeres átlagos árával) megszorozva, 2 Ft 1 7/8 krajcárt kapunk. Levonjuk a kaszálás bérét (egy kaszás rétnél 12 xr-ra becsülve), az összegyűjtés, összerakás és összehordás bérét (egy kaszás rétnél 12 xr), azaz összesen 24 xr-t. Mivel pedig ezen a helyen egy kaszás rét két mérőt tesz ki, egy p.m. rét esetében a kiadás 12 xr; ezt a fent kiszámított jövedelemből levonva, egy p.m. rét után tiszta nyereség címén 1 Ft 49 7/8 xr marad. A szőlők A falu szőlői, amelyek síkságon fekvő kertek, a szántóföldekkel azonos értékűeknek veendők, s így censusuk is a szántóföldekre megállapított 24 xr. Egy p.m. szőlő átlagosan 4 kapást kíván, s az egyes kapások után — levonva a kilencedet és a tizedet — 1 3/4 veder bor terem; egy veder bor eladható 1 Ft 16 4/5 xr-ért, így egy kapás után a bortermés ára 2 Ft 14 2/5 xr. Ha a termés árából az egy kapás utáni 2 Ft 14 2/3 xr-ból levonjuk az ötszöri kapálást, egy nyitással és befedéssel (egy kapás szőlőnél egyenként 10 xr, összesen 50 xr), a metszést (10 xr, félnapra 5 xr), kötözésért egész napra 10 xr-t, a kötözőért 4 xr-t, összesen 1 Ft 9 xr-t számolva, egy kapás szőlő után tiszta nyereségként 1 Ft 5 2/5 xr marad. A tehenek A tehenet itt hat hónapon keresztül fejik (vagyis 182 napon át), naponta ez 2 itce tejet, összesen 364 itcét jelent. Egy itcét el lehet adni 4/5 xr-ért; ezt megszorozva 364-el, 291 1/5 xr-t kapunk; vagyis 4 Ft 51 1/5 xr-t kapunk; az üszőt el lehet adni 2 Ft-ért, s így az egész jövedelem 1 tehén után 6 Ft 51 1/5 xr. A télen át egy tehenet (az esküdtek bevallása szerint) 4 Ft-ért szoktak eltartani. Ez a jövedelemből levonva tiszta haszonként egy fejős tehén után 2 Ft 51 1/5 xr marad. A tehén utáni trágyát nem vesszük számításba, mivel itt a földeket trágyázni nem szokták, a trágyát nem sokra becsülik. A tehenek házi legelőt használnak. 338