Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

hanem az osztrák birodalom tartományaiból is érkeztek. Bizonyos esetekben elengedték a vádorlást. A katonai szolgálatból elbocsátott legényt felmentették ez alól a kötelezettség alól. Kritika alá kell vennünk az 1828-as összeírást abból a szempontból, hogy pontosan megjelölték-e a legénnyel dolgozó mesterek számát! A céhiratok tanúsága szerint nem! (13. táblázat). 13. táblázat Legénnyel dolgozó mesterek száma Békés megyében az 1828-as országos összeírás szerint Telkes jobbágy Házas zsellér Hazátlan zsellér Összesen 6 124 19 149 A legénynek, a céhbe való felvétele előtt, a céhgyűlés meghatározta a remek elkészítésének pontos feladatait. A „művlátó mesterek" ellenőrizték a mestermunkadarab elkészítését. A kész művet a mesterbejárás alkalmával mutatták be a mestereknek, gyakran előfordult, hogy azok szigorú bírálata alapján, ha sok kifogásolnivalót találtak, a „mesterjelöltnek" bizonyos pénzbüntetést kellett fizetnie. A remek készítése alól felmentést kaphatott a legény.

36 Az iparosnál tanuló inasokról az 1828-as összeírás nem ad számot. Mégis tanulságos a céhjegyzőkönyvek tanulmányozása ebből a szempontból is, ugyanis az inasok szerződtetése alapján a felszabaduló legények számára is következtethetünk, hiszen a 3—4 éves inaskodás után a legénnyé való felszabadítás bekövetkezett. Az inasokat általában a mezővárosi vagy falusi céh szűkebb környezetében lévő településekből szegődtették. Kivételképpen megemlíthető az orosházi vékony-szabó, szűrszabó-szűcscéh, ahová távolabbi, megyén kívüli helyekről, különösképpen a Felvidékről is hoztak a szakmát tanulni vágyó gyermekeket, megemlítve az inasjelölt evangélikus vallását is.

37 Egy-egy évben általában szakmánként 3—9 inast szegődtettek a több mesterséget összefogó céheknél, és nagyon gyakran előfordult, hogy a mesterember apa a fiát szegődtette, amihez kedvezményt is kapott, mert csak fél taxát kellett fizetnie a felvételért, de a tanítómesternek megegyezés szerint köteles volt készpénzben vagy természetben bizonyos összeget fizetnie.

38 A mesteremberek számának szaporodásával a céhek „filiaris" „anyacéhleánycéh" hálózata úgy bővült tovább, hogy most egy már céhprivilégiummal rendelkező anyacéhhez kapcsolódtak a vidék kézművesei. Kik mentesültek az adóösszeírásba való felvétel alól? Elsősorban a nemesek, ősi kiváltságaik alapján, az egyházi személyek, az egy kenyéren élő hozzátartozóikkal együtt, a tanárok, tanítók, az uradalmak conventionátusai, a királyi tisztviselők, a földesúri uradalmak alkalmazottai, cselédei, a kuriális telkekre épült, saját házukban lakó zsellérek, a bányahatóságok alkalmazottai és a bányamunkások, a honoratiorok, a helységek jegyzői, a nemességük igazolása alatt álló nemesek akkor, ha az összeírás idején nem fizettek adót, a szellemi és testi fogyatékosok, az elbocsátott katonák és a személyes mentesség elnyeréséért hadbavonult insurgensek. A 60. évet betöltött 28