Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

háztartás-családfők nevét bejegyezték, ha háztulajdonosok voltak, de az adózásra kötelezettek közé nem vették be őket. A bevallás bemondás alapján történt, ezért ennek hitelét sok esetben megkérdőjelezhetjük, ugyanis településenként a 60 éven felüliek arányában nagy különségeket látunk. A kiszolgált, az ún. ablicentiatus (szabadságolt) és a reguláris katonáknak csak a személyét mentették fel az összeírás alól, adóköteles vagyonát felvették. Számuk nem mutat nagy eltérést a dicalis összeírásokban felsoroltaktól, ahol egy részüket mint insurgenseket tüntetik fel. Az alig egy évtizede befejeződött napóleoni háborúk idején hadrakelt nemesi felkelés során a nemes jobbágyfiúkat fogadhatott fel maga helyett, ez lehet magyarázata a nagyszámú volt insurgensnek. A jobbágycsaládok életének is fájó pontja volt a katonaállítással kapcsolatos sok igazságtalanság és szenvedés.

40 A megyét szinte elárasztották a jobbágy- és zsellérfiakből verbuvált (ill. sokszor kötéllel fogott) katonák „végső kiszabadítását" kérő folyamodványok. A hadikormányzat álláspontja az volt, hogy csak a telkes kaphat felmentést, de a zsellérek indoklásait általában nem fogadták el. így az összeírt katonák között természetesen magasabb a zsellérek aránya.

41 b) A házak A 4. rovatban a házakat írták össze, itt nemcsak a ház tulajdonát jelölték meg, hanem ha több háztartás volt az épületben, akkor ezt a megfelelő rovatban jelölték, illetve itt, a 4. rovat alrovataban feltüntették, hogy a bérlő-lakó mennyi lakbért fizet; ebben az esetben a családfőt külön rovatban, a tulajdonos neve után jegyezték be. A különböző típusú összeírások a házakra vonatkozóan mutatják a legnagyobb egyöntetűséget. A falvakban és a mezővárosokban minden jobbágy házát összeírták. Ha egy tulajdonosnak több háza is volt, akkor arra a megjegyzésekben utaltak. (14. táblázat). A házállomány alakulása Békés megyében 1773 adóösszeírás 6 913 1787 népszámlálás 10 692 1804 népösszeírás 13 025 1817 népösszeírás 15 776 1823 népösszeírás 16 715 1828/29 népösszeírás 16 829 1827/28 adóösszeírás 16 256 1828 országos összeírás 16 650 A táblázatból kitűnik, hogy a házak építésének az a nagy lendülete, amely a XVIII. század végére és a XIX. század elejére jellemző volt, lelassult. A házak állapotára csak a lakók által fizetett, nagyon különböző összegű lakbérekből lehet következtetni. A dicalis adóösszeírások a megyei házállománynak több mint 90%-át a III. osztályba sorolták be, de ez nem fejezi ki a házak valóságos értékét, hiszen közismert, hogy minden törvényhatóság saját dica-számának, azaz adóegység számának a csökkentésére törekedett. A megyei besorolás szerint: I. oszt. házból 4 ház adott egy dicát II. oszt. házból 8 ház adott egy dicát III. oszt. házból 12 ház adott egy dicát 29