Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Kőrösladány

Sertések (1 éven felüliek): 4 sertése van 1 telkes jobbágynak 3 sertése van 2 telkes jobbágynak 2 sertése van 17 telkes jobbágynak 1 sertése van 41 telkes jobbágynak 1 sertése van 7 zsellérnek 61 telkes jobbágynak és 7 zsellérnek összesen 93 (recte 92) sertése van. Az egész közösséget érintő észrevételek A rendkívül mély síkságon a Fekete-, a Fehér- és a Sebes-Körös, valamint a Büngösd folyócska között, a Berettyó közelében fekvő faluhatár a folyók kiöntéseinek mindenfelől ki van téve. Ez ellen kiépített gátakkal, nagy munkával és folytonos kiadásokkal (helyreállítás, kiszélesítés) kell védekezni. A szántók Az egész határban — a III. osztályba sorolt és 3 nyomásra osztott szántóföldek (számításba véve a hasonlóságot azzal, ahogyan a nemes uradalom a remanencialis földeket évenként adóztatni szokta), átlagos évi censusa 1 p.m. esetében 20 xr. A vetni szokott terményfajták közül — egy p.m. tiszta búza után 3 44/72, az árpa után 3 65/72, a zab után 4 10/72, a kukorica után hasonlóképpen 4 1/72 p.m. (közepes termést számolva) termést kapnak; levonva a vetőmagot és a természetben beszolgáltatni szokott kilencedet (31 1/3 itcében számolva), 1 p.m. termése átlagosan két egész harmincnégy és kétharmad-hetvenketted mérőben rögzíthető. Átlagos ár a gyulai vásárhely törvényes piaci árai alapján (a kétszeresét 54 3/5 xr-ra, az árpáét 26 xr-ra, a zabét 26 4/6 xr-ra, a tengeriét 36 3/5 xr-ra becsülve): fuvar címén (Gyula 2 3/4 statióra van) minden statióra 1 p.m. után 3 xr-t számolva, pozsonyi mérőként 27 3/4 xr. Egy p.m. vetési munkáinak a bére, mivel itt az őszinek háromszor, a tavaszinak csak egyszer szokás szántani, de négy vagy 6 jármossal (salétromos talaj), bármely szántást, mivel megyei árszabás nincsen, helyi élő szokás szerint 40 xr-al véve, átlagosan 1 Ft 20 xr-ban számolható. Számításba véve, hogy egy p.m. vetés után a termést két egész harmincnégy és kétharmad-hetvenketted p.m.ben, az árat pedig 27 3/4 xr-ban rögzítettük, a hasznot 1 Ft 9 3/8 xr-ban számolva kitűnik, hogy a telkes jobbágyoknak 1 p.m. vetés után 10 5/8 xr a veszteségük. A rétek A kimutatásba bevezetett rétek ugyanannyi p.m. vetéssel egyenlőnek veendők. A rétek hasznát is átlagosan az 1 p.m. vetés utáni haszonnal vehetjük egyenlőnek (nem vonván le a kilencedet), ezt megszorozván a fent megállapított átlagos árral, a haszon 1 Ft 21 xr. Ebből az összegből levonva az elvégzendő munkák bérét, mégpedig egy kaszás rét lekaszálásáért 18 xr-t, az összegyűjtésért és összerakásért 12 xr-t, az összehordásért (mivel a rétek nagyrészben messze feküsznek) 30 xr-t, összesen 1 Ft-ot, kijön, hogy a rétek után a telkes jobbágyoknak tiszta haszonként 21 xr marad kaszásonként. 195