Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Kőrösladány

A szolok A község határában első osztályú szántóföldek nincsenek, s mivel a szőlők az első osztályba tartoznak, annak censusát a legközelebbi szomszéd (Mezőberény) censusa alapján 56 xr-ban lehet meghatározni. Egy p.m. szőlőhöz 4 kapás szükséges. A termés — levonva az uradalomnak szolgáltatni szokott kilencedet — bármely kapás után — 1 veder. Egy veder ára helyi számítás szerint 1 Ft 12 xr. Levonván ebből az egy kapás szőlőművelési munkáinak a bérét (5 kapálásért 12 xr-al 1 Ft-ot, metszésért 14 xr-t, gyomlálásért 6 xr-t, kötözésért 6 xr-t, összesen 1 Ft 26 xr-t), nyilvánvaló, hogy a jobbágyoknak minden egyes kapás után nem hasznuk, hanem ténylegesen 14 xr veszteségük van. (Megjegyezzük, hogy ha a szükséges munkákat a jobbágyok sajátkezűleg szokták is elvégezni, a kiérdemelt bér az előírt módozattal vétessék számításba!) A legelő Jóllehet elegendő kiterjedésű a nemes uradalommal való közös használatra, egyúttal azonban a korábban említett áradások miatt gyakran nagyon korlátozott. A tehenek A teheneket 5 hónapon keresztül szokták fejni (ez napi átlagos tejhozam mellett 1 xr), a borjú értéke 3 Ft; így egy tehén hasznát 5 Ft 30 xr-ban lehet számítani. A tehén tartása 7 hónapon keresztül (a legeltetés hiánya miatt) legalább 5 Ft 12 xr, tehát a haszon mindössze 18 xr. Javadalmak és kártételek A falu lakóinak a nyári falusi munka kivételével semmiféle különleges kereseti lehetőségük nincsen. A szántóföldek legnagyobb része sziksós tulajdonsága miatt terméketlen; általában túlságosan rászorulnak az említett sziksós tulajdonság miatt, hogy bár helyesen kezelve, de legfeljebb csak 3 évig használják őket. Leginkább az utak használhatatlansága miatt, s mivel nagyon távol vannak, rendszeresen és gondosan mégsem szokás trágyázni a szántóföldeket. Megtudtuk, hogy ennek a határnak a rétjei az említett folyók kiöntéseinek annyira ki vannak téve, hogy amint több elmúlt évben, úgy most is bekövetkezett, hogy a kaszálók részben csekély, másrészt pedig semmi fütermést nem szolgáltattak. Az évenként megújuló gyakori áradások ugyanis hosszabb időn át tartanak, azonfelül a nap is rendkívüli hőséget ad, s így a növények gyökere már csírájában megfullad. Megyebeli piachelyük Gyula mezőváros 5 1/2, a megyén kívüli Arad 11, Nagyvárad 10, Debrecen 11 mérföldnyi távolságra fekszik. A közösség a nemes uradalom adományából 30 hold szántóföldet és 100 kaszás rétet birtokol a szükségletek fedezésére, amelyeket évenként váltakozva használ a kegyes urbáriumban meghatározott fuvarok teljesítése ellenében — az uradalom kívánsága szerint. Illetékes emellett a község a kocsmatartásra is Szt. Mihály ünnepétől — Szt. György ünnepéig, amelynek évi átlagos jövedelmét az elmúlt 7 év bemutatott számadásai alapján 150 Ft-ban lehet meghatározni. Ezen felül van a községnek egy száraz-lisztőrlő malma, a földesúrnak szolgáltatandó évi census mellett, melynek jövedelme (hasonlóan több évi számadás 196