Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

kodtak", mint pl. Kecskeméten, ahol ridegebb, kapitalista viszony jellemezte a gazda—cseléd viszonyt.

19 A következő alrovat a honoraciorokát tartalmazza. (6. táblázat). A megyénkbeli tisztviselők—értelmiségiek létszámáról az összeírások nagyon pontatlan, bizonytalan adatokat adnak. Mint látjuk, a II. József-kori népszámlálás csak 11 főt említ, 1797-ben pedig egy megyei összeírás már 161 egyházi tisztséget viselőt, 33 urasági tisztet, 25 jegyzőt és 4 postamestert vesz számba. 1805-ben ugyanilyen kategóriák szerint már 199 tisztségviselőt sorolnak fel. A nemesi származású értelmiségiek elsősorban a vármegyénél és az uradalmak irányításában vállalnak szerepet, míg a nem nemes származású honoratiorok mint egyházi tisztségviselők, papok, tanítók és a műszaki értelmiség első képviselőiként, földmérőkként dolgoznak. Az adóösszeírásokban is hiába keressük az értelmiségiek felsorolását, ugyanis egy 1802-es megyei rendelet felmentette őket az adófizetés alól. így az 1828-as országos összeírás alól is mentesek voltak. Ha vagyonuk volt, akkor a vagyontárgyaikat felvették. 1844-ben került sor a honoratiorok helyzetének bizonyos mérvű rendezésére. Ekkor a megye bizottságot küld ki, amely feladatának tekintette, hogy a honoratior fogalmát meghatározza, és felsorolta, hogy kiket kell közéjük felvenni. 6. táblázat Tisztviselők—értelmiségiek (nem nemes származású honoratiorok) számának alakulása Békés megyében 1787 1817 1828 1828 népszámlálás népösszeírások országos összeírás 11 120 160 14 Következett a kereskedők alrovata. A kereskedők „ ... kereskedésünk bölcsőjében van, s a virágzását számtalan akadályok gátolják, melyek közül egy némelyiken segíteni a nemzetnek hatalmában nem áll ugyan, de nagyobb részét férfias szilárdság, egyesületi szellem, értelmiségterjesztés, elfogultsagoktóli kibontakozás által legyőzheti, ha elhangzó szó és üres panasz helyett, tettel s munkával lépend fel."

19/a A kereskedők megjelölésére az alrovatok két kifejezést használnak, a „kalmárt" (mercatort) és a kereskedőt (quaestort). (7. táblázat). A népösszeírások nem tüntetik fel külön bontásban a kereskedők létszámát, így az 1828-as országos összeírás adatainak megbízhatóságát nem tudjuk ellenőrizni.

20 A kiskereskedők zömének saját házában volt a boltja; 64,86%-a zsellér, 24,32%-a hazátlan zsellér és 10,82%-a telkes jobbágy volt. A két Gyulán összesen 11 keresKfedő árult, de nem tudjuk, hogy milyen forgótőkével rendelkeztek. Itt már 1779-ben is két vaskereskedő élt, hasonlóan 1828-ban is. Békésen és Szarvason is volt egy-egy vaskereskedő (ferropola). Jellemző, hogy Mezőberényben, ahol ekkor a megye egyetlen gimnáziuma volt, összeírtak egy könyvke18