Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

5. táblázat A jobbágyok létszámának alakulása Békés megyében Telkes jobbágyok Adóösszeírás Népszámlálás Adóösszeírás Népösszeírások Adóösszeírások Országos összeírás 1773 1787 1791 1804 1817 1828/29 1827/28 1828 3692 6095 6316 6842 7278 7243 7975 7844 Házas és háztalan zsellére] c együtt — 7939 — 12 966 15 821 16 784 — — Zsellérek 2726 — 6316 6647 8812 Háztalan zsellérek 1872 1674 2738 1915 zsellérek is.

18 A hazátlan zsellérek számának alakulását csak a majorsági és úrbéres földbirtokviszonyok aprólékos elemzésével lehetne megmagyarázni, ugyanis a magas népességszám-növekedés és a szabad pusztabérletek fogyása mellett is, számuk viszonylagos stagnálást mutat. A 3.fórovatnak testvérek, fiúk, leányok megjelölésű alrovatába azokat jegyezték be, akik 18—60 éves korúak voltak és a családfő háztartásában éltek. Az általunk megvizsgált összeírások rendkívül nagy eltéréseket mutatnak. Ennek csak egyik oka lehet az, hogy a különböző céllal készült összeírások más és más korcsoportok szerint tüntetik fel a háztartásban élőket. Különösen feltűnő a családban élő leányok létszámának alakulása. Bármilyen korai férjhezmenést és a szülői háztól való különválást tételezünk is fel, elfogadhatatlan pl. a csabai adat, ahol összesen 6, családban élő leányt jegyeztek be. A leányok adatait a népösszeírások adataival nem tudjuk összevetni, mert azok a katonai szempontokat vették csak figyelembe, a férfiak létszámát sokféle szempont szerint csoportosították, de a nők létszámát összevontan, egy számadatban adták meg. Ebbe a fő rovatba tartozott a szolgák és szolgálók összeírása is. Valóságos létszámuk megállapítása nehéz. A népösszeírások csak a nemesek szolgáit tüntetik fel, a dicalis adóösszeírások már részletesebb felvilágosítást adnak, az országos összeírás adatai elfogadhatatlanok. Ugyancsak csabai példát említve, a több mint 21 000 főnyi lakosság között 81 férfi szolgát sorolnak fel. (Pontos számbavételük csak helyi, községi összeírások alapján lenne lehetséges.) Kikből lettek a cselédek vagy szolgák? Azokból a zsellér- vagy hazátlan zsellérfiúkból, akiknek semmiféle más megélhetési lehetőségük nem volt. Telkes jobbágyok, mesteremberek szolgálatába szegődtek (szinte mindegyik malmos gazdának volt szolgája és szolgálója). A megyei és mezővárosi közösségek bériimitációkat és cselédrendtartásokat dolgoznak ki, egészen a század közepéig, a cselédség helyzetének szabályozására. Figyelemreméltó Sápi Vilmos megjegyzése, miszerint a „gabonatermelő Dobozon patriarchálisabb állapotok ural17