Bálint Ferenc: Nem a boldogságra születtünk… Az orosházi Szabó Pál életútja és válogatott írásai - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 12. (Gyula, 1985)
I. - Szabó Pál szerepe az „Orosházi Szépmíves Céh” megalakításában és működésében. Részletek helytörténeti munkáiból - Orosháza 1848—49-ben
dr. Klein Andor ügyvéd, 33 dr. Várally Lenke kereskedelmi iskolai tanár, költő, Szabó Pál tanár, hírlapíró, dr. Ravasz György vm. közigazgatási gyakornok, Göndös József polgári iskolai igazgató dr. Romancsik János ügyvéd voltak. Szabó Pálnak, az Évkönyv szerkesztőjének a következő kisebb-nagyobb terjedelmű írásai vannak a kötetben: Orosháza 1848—49-ben. Szömönyei Mihál két levele. Édes anyanyelvünk. Az orosházi nagytemplom. Ferenc és a jussa. — Borbála asszony. Szólás-mondások. Orosházi házikenyér. Orosháza számokban. Az Évkönyvből az „Orosháza 1848—49-ben", az „Orosházi nagytemplom" és az „Orosházi házikenyér" című írásokat adjuk közre. Az első színes kis tanulmány az 1848—49. év helyi eseményeit örökíti meg. Mindenről beszámol, amit a helyben fellelhető írásos dokumentumok és hagyományok őriztek a szabadságharc időszakáról, a helyi eseményeket és a szereplőket név szerint említi, a honvédek toborzásának színes leírásával és Kossuth Lajosné Orosházán tartózkodásának ismertetésével, aki 1849 végén hamis útlevéllel hónapokig rejtőzött a községben és Szabó Pál nagyanyja volt a szolgálattevő segítője. A második az 1786-ban épített orosházi evangélikus templom történetét ismerteti és közli az 1861-ben újraépített torony gömbjében elhelyezett emlékirat szövegét, amely a község korabeli állapotát írja le. A harmadik az orosházi házikenyér múltját és a múlt század végi gründolások idején egy ügyes üzletember, Gémes Ferenc irányítása alatt befutott karrierjét ismerteti könnyed, humoros, de a lényeget illetően forrásértékű, hű formában, elsősorban a szerző közvetlen értesülései, utánjárása alapján. OROSHÁZA 1848—49-BEN 1848. március 15-én reggel Rencsicsovszky kasznár kinézett az ablakon s hátraszólt a reggelire terítő cselédhez: — Julis! mondd a Jánosnak, ne fogjon be. — Nem megyünk Szénásra. Vigasztalanul felhős volt az ég s apró szemekben szemetelt az eső. Áztató eső hullott egész napon át. Más azonban nem történt semmi. 17-én este mesélt először egy aradi fuvaros valamit a pesti rebellióról a Jároli-féle gyihis korcsmában. 34 A szolnoki révnél hallotta a pletykát, de maga sem hitte. Más se. A „paraplés forradalomról" 35 csak 18-án délután tudott bizonyságot a falu. Akkor azonban egyszerre két forrásból is.
