Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)
19. Tekintetes fő sz. biro urnak Batonyán
19. 118. lap TEKINTETES FŐ SZ. BIRO URNÁK BATONYÁN Folyó évi 604 lk számú kegyes rendeletére a Községi helynevek történelmi eredetének kipuhatolásárol tesszük alázatos jelentésűnket, u.m.: 1. Kevermes község fekszik a tiszántúli kerületben, Csanád megyének a Batonyai járásában, igen szép termékeny rónán. — határos éjszakról Arad megyei Kamarás község, Botos és Lőkős háza pusztákkal; délről Csanád megyei Dombegyháza puszta, nyugotról Dombiratos községgel. A községtől éjszak nyugotnak van az Uradalmi major, vagy itteni szollásként hodáj, és egy Barta halom nevű domb, melynek alakja hajdani várra mutat, 's melyben elporladt épület anyagok és nagy számú ember csontok találtatnak. A község most b.Sina Simon úr tulajdona. 2. és 3. Volt-e községnek más elnevezése, mint Kevermes, nem tudatik. 4. Mikor neveztetett el, szintén nem tudatik, de hogy megtelepítése előtt már e nevet viselte, az bizonyos. 135 5. Kevermes telepítvény 1815-ik évben Arad Megyebeli Varjasházi kertészség, kik a Tornyai uradalomhoz tartoztak. Azután később Csanád, Heves, Nógrád és Gömörből lett Tőkőly Sebők Ő Nagysága által betelepítve. 6. Kevermes az itteni földek minőségétől látzik nevét birni - birván kötött földel, továbbá kevert és fekete homokkal, majd egész homokos természetű földdel. Ezt láczik igazolni az is, hogy a mellék vízesi puszta, ez Uradalomnak második része, Vízesnek neveztetik, a mennyiben csak ugyan vizes természetű, és lapályos földel bir. 136 7. Megjegyzendő Kevermes és Vizesről hogy 1724-ik évben midőn a Csanádi Ns.Káptalan a Török iga utánn ujonta Craedibilitását visszanyerte, legelőször is itt tartotta Tőkőly család részére a statutiót, még ugyan 1849-ik évi novemberben itt statuálta B. Ambrozy Lajos Őnagyságát. Jelen lévén Gábriel Jósef mint csanádi káptalani kiküldött. A szomszéd Domb Iratosra nézve az ál, ezen hely a Csanádi Káptalan Székes Egyházának birtoka volt, az az a Csanádi dominiumé volt, amint ezt a Nemes Vásárhelyi családnak iratai közt feltalálható nemesi Catasterből nyilván látható. Kelt Kevermesen 1864. évi május 8. 137 Kevermes község Elöljárói: Magyar István biró Hányi György Székesy Károly jegyző által Lakó György Eskütek.
