Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)
20. Történeti jegyzés Békés megyei K. ladány küségét illetőleg
277. lap 20. TÖRTÉNETI JEGYZÉS BÉKÉS MEGYEI K.LADÁNY KÜSÉGÉT ILLETŐLEG: 1. Körös Ladány Küség tartozik Békés megyéhez, sárréti vagy a' mostani elnevezés szerint Szeghalmi járáshoz. 2. Körös Ladány név alatt ismeretes mindenütt az egész országban. 3. A' küség elsőbbi neve Keres Nadány volt. 4. Keres Nadány név alatt már a' tizenhatodik században említtetett, Körös Ladány nevet a' tizennyolcadik században használta; - ez utóbbi időtől fogva általában ezen név alatt ismeretes. 5. A' XVI-ík században Körös Ladány küségét az éhez tartozó földekkel Nadányi család bírván, ezen család több magyar ajkú népeket felszólitván az ezen küségben való megtelepedésre, sokan megszeretvén a' helyet, megtelepedtek; sőtt azon család több helyekről cselédeket fogadván fel magához, ezek is nagyobbára itten maradtak; állandó lakosok lettek. De leginkább megnépesedett ezen küség az 1750-ík évben, a' midőn a' hozzá félórányira eső Fásí küség az árviz által elpusztíttatván, ezen küségnek lakosai is ide költöztek által, és állandóul itt telepedtek meg, 6. K. Ladány küség azon időben, mikor megülték, az akkori földes ura Nadányitól Nadány küségnek nevezték, ez volt neve azon időig, midőn ezen családtól hűtlenség miatt ezen bírtok elvétetett, és a' 18-ík század elején a' Magas Kormánytól a' Harucker család által megvétetvén, a' hűtlenség által bélyegzett régi birtokos emlékét feledni akarva a' lett birtokos vagy felsőségi meghagyás folytán a' Nadányi név Körös Ladányra változtattatott által, és most már ezen név alatt ismertetik általánosan. Hogy valósággal ezen Küségnek neve legelsőben Keres Nadány volt, igazolni látszik ezt azon községi pecsétnyomón levő körirat, melly rajta olvasható, és az évszám, melly rajta feltüntetve van, nevezetesen ezen pecsétnyomón ezen körirat van: Keres Nadány falu pecséti 1742. 138 278. lap 7. a' Község határában elő forduló topographiai neveket illetőleg: Csíkos parti dűlő, régenten a' legnagyobb rétes helly lévén, különösen azon időben sok esik teremvén ezen helyen innenn neveztetett előbb csikós, majd utóbb tikosnak. Sóskási dűlő az itt eső földek most már termékenyek, a' régibb időben pedig áltáljába itten zsombékok voltak, és sóskát teremvén, erről neveztetett sóskásnak. Paphalma, ezen domb körül eső földek most a' határban a' legjobbak, 62
