Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

20. Történeti jegyzés Békés megyei K. ladány küségét illetőleg

mindennek termésére alkalmasak. Ezen domb hajdan vízzel, réttel lévén körűi véve, sőtt köztudomás szerint ezen domb hajdan baráti lakkolostor - volt, mellyben az akkori zaklatott időben papok laktak,

139 egy felsőbb országokat beutazott lelkész télviz idején ere utazván, a' halmot körülkerített vízen akart ezen dombon levő lakhoz eljutni, de czélját el nem érhette, mivel a' vizbe belefúlt: ezen esemény folytán neveztetett ezen domb paphalmának, és neveztetik mai napon is. Kuruttyuló dűlő, az ezen dűlőben eső földek hajdan vízzel boritvák lévén, folytonosan békák tanyája volt, az ezek által tett kuruttyolástól neveztetett el kuruttyolónak. Majsa dűlő ezen elnevezés hol vette eredetét, nem tudhatni. Nádas ér, vagy nádaséri dűlő, ezen elnevezés onnan vette eredetét, mivel hajdan itt átaljába a' legszebb nád termett, a' viz ezen helyről már régebben elapadván, most nagyobbára jó minőségű szántó főidet foglal magába azonban azon nádterméstől máig nádas vagy nádas éri dűlőnek neveztetik. Tekerői dűlő: ezen dűlő a' régebben tekervényesen folyt, most már egésszen elapadt viztől veszi nevezetét. Tuzokost dűlő az itt eső földek hajdan is vízmentesek lévén, túzokok tanyáztak, innen neveztetett el tuzokosnak. Az ezen dűlőben eső földek átaljába szikesek lévén, termésre alkalmatlanok. Kernye. Az itt eső földeken hajdan falu volt és ezen falu Kernyének neveztetett. Honnan vette ezen elnevezés eredetét, nem tudhatni, hanem köztudomás szerint az itten lakó népek a' kurucz hadjárat alkalmával űzettek innen el, és akkor pusztíttatott el a' küség is. Lakói melly nemzetségből valók voltak, hagyomány folytán nem tudhatni.

140 Pakacz ezen elnevezés alatt lévő földeken hajdan küség volt.

141 A' régi időben ezen név alatt egy vizszakadéka ismertetett. Ezen víznek partján a' hajdankorban küség volt, mint állíttatik, az itten akkor lakott lakosok morva, de hihetőbben cseh nemzetbeliek voltak, ezek is a' kuruczok által elűzettetvén, a' küség is ezek által feldulatott, és felégettetett. Hogy ezen helyen küség létezhetett, és volt is, igazolja azon körülmény, hogy szántások alkalmával a' mai nap is téglákra akadhatni, sört régebben innen nagy mennyiségű téglákat szereztek az akkori itten lakó lakosok. Ezen küség, valamint a' víz is pakacznak neveztetett, ezen elnevezést mai nap is megtartotta, az itt eső földek termésre alkalmatosak. Kibi dűlő. Ezen elnevezésről semmit sem tudhatni. 279. lap Görög lapossá. Hagyomány szerint az itten eső földeket egy görög nemzetbeli birta hajdantan, az errőli elnevezés ma is ismeretes. Nyomás szél, tanya hely, Csorda vágás, az itt eső földeknek elnevezése a' nevekből kimagyarázható. 63