Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10. (Békéscsaba, 1982)

BEVEZETÉS

a szükség úgy kívánta, fegyveres támogatást kaptak, miként 1578. mára 6án is elrendelték a temesvári beglerbégnek, hogy az összeírok mellé elegendő számú ügyes embert adjon.

33 Az összeírok munkájukhoz megkapták az előző összeírásokat, sőt még a dzsizje adóról és a juh adóról készített korábbi deftereket is, hogy azokat egymással összevetve, a helytelenül beírt neveket helyesen írják be, vegyék nyilvántartásba a „defteren kívüli"-eket (haridzs ez defter), vagyis az előző defterből kimaradtakat és ugyanígy a juhokat is vegyék számba.

34 Azokon a településeken, ahol törökök, illetőleg mohamedánok laktak, az összeírást velük kezdték el. Ilyen település a gyulai és a csanádi szandzsákban mindössze Gyula, Becskerek és Becse (Törökbecse) volt, noha török helyőrség máshol is állomásozott, például Békésen, Csanádon, Szarvason. Az itt élt törökök összeírásával kapcsolatos utasításokat nem ismerjük, de feltehetőleg azokat vették számba, akik a várakban külön házakban laktak, függetlenül attól, hogy katonai vagy polgári személyek voltak; a helyőrség létszáma lényegesen nagyobb volt annál, mint amennyi katonát az összeírás során nyilvántartásba vettek. Miután a törökök névsora elkészült, a nem-mohamedán lakosokat írták össze. A három városban a mohamedánok és a nem mohamedánok arányszáma 1567 és 1579 között a következőképpen alakult: Az összeírt mohamedánok A nem mohamedán száma családfők száma 1567-ben 1579-ben 1567-ben 1579-ben Gyula 340 402 198 159 Becse 21 174 140 Becskerek 39 38 166 178 A lakosság összetételében tehát Gyulán és Becsén történt lényegesebb változás: a nem mohamedán családfők száma mindkét helyen 19%-ban csökkent, s helyükre szinte ugyanolyan arányban mohamedánok kerültek. A Gyulán élt török katonai és polgári lakosok között voltak olyanok is, akik valamilyen mesterséget űztek, vagy kereskedéssel foglalkoztak. Legtöbbjük a kincstár tulajdonába került épületekben boltnak alkalmas helyiséget bérelt magának: a bér helyiségenként évi 35 akcse volt (ld. alább Gyula város kincstári jövedelmének kimutatásában). Boltjaikat, nevük felsorolásával az 33. Mühimme defterleri No. XXXIII., p. 351. 34. Ld. a temesvári beglerbégnek és a defterdárnak 1578. január 20-án küldött szultáni utasítást, Mühimme defterleri No. XXXIII., p. 246. (Ez nem azonos a fentebb, a 30. jegyzetben idézett rendelkezéssel, csupán a jelzett kötetnek ugyanazon a lapján van.) 14