Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A török veszedelem torkában - 74. Gyulaiak menekülése a török támadás hírére (Gyulai Gál András levele, 1552) - 75. Az első török behatolás Gyula térségébe (Verancsics Antal és Zay Ferenc követjelentése, 1553)

74 A török - a diplomáciai lépések mellett - támadást indított, hogy szétválassza az 1351-ben Habsburg-fennhatóság alatt egyesült Erdélyt és Magyarországot. ALZ Ahmed pasa vezette török sereg a magára hagyott, a közelben állomásozó császári katonaság által nem segített Temesvárt, majd Lippa várát foglalta el. Gyula vára közvetlen veszélybe került, a gyulaiak ostromra számítottak, megindult a török előli menekülés. ...az registrum én nálam nincsen, hanem az én deákomnál vagyon, mert én igön beteg voltam Gyvlán, kit sok jámbor tudja. Te Kegyelmed azt es hallotta, itt ez földön minemő nagy futamás lőn. Az ki hova tudott futnia, mindönfelé futtának. Az én deákomat azt sem. tudom, mikor el futott volt, azt sem tudtam, hogy hova futott volt. Két hét vagyon, hogy meg tudtam, hogy Érdélben vagyon... Gyulai Gál András levele Kisserjéni Ferenc kamarai tanácsosnak, 1552. okt. 8. Kiadva: GyO 194. old. Magyar. - A Békés megyéhez közeli területen 1551-1552-ben folytatott török katonai akciókról 1. Szántó Imre tanulmányait (A török 1551. évi őszi hadjárata a Temes-vidék és a Maros-völgy meghódítására, Hadtörténelmi Közlemények, 1972., 73-98. old.; A Temesvidék és a Maró -völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben, Századok, 1971., 16-56. old.). Szántó Imre szerint (uo. 53. old.) Ahmed pasa - ha erre irányítja seregét - „könnyűszerrel elfoglalhatta volna" Gyulát és Váradot. Temesvár elfoglalásáról sok, Gyulára vonatkozó adalékkal 1. Czímer Károly: Temesvár megvétele 1551-1552, Hadtörténelmi Közlemények, 1893., 15-71., 196-229., 308-376. old. A gyulai várnak Temesvár és Lippa eleste után megváltozott helyzetére 1. Virágh Ferenc: Török hódoltság Gyula térségében, Békéscsaba, i960., 8. old. 75 Gyula török általi ostromára azonban 1552-ben nem került sor. Szolnok bevétele után Ahmed serege egyesült a Veszprémet, Drégelyt elfoglaló Ali budai pasa csapatával, és Eger ellen fordultak. Eger vára hős védői gátat vetettek a török inváziónak, megakadályozták a török csapatok további hadműveleteit. (Újabb nagy rohamra csak 14 év múltán, 1566-ban került sor.) A frontális támadás helyett a török éveken át az elfoglalt terület dudásával, kifosztásával foglalkozott, portyákat, kisebb jelentőségű „kalandozásokat" hajtott végre a hódoltság közelében fekvő várak, vidékek ellen. Ilyen akció révén került sor a török első ízbeni behatolására Gyula térségébe. 114