Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A nemesi megye - 53. II. Ulászló király Brandenburgi György kezére játssza a gyulai uradalmat (II. Ulászló oklevele, 1510)
Szerémi György: Levél Magyarország romlásáról, 1540-es évek. Kiadva: Monumenta Hungáriáé Historica. Második osztály: írók L.Wenzel Gusztáv: Szerémi György II. Lajos és János királyok házi káplánja emlékirata Magyarország romlásáról 1484-1543, Pest, 1857., 44-45. old. Latin. Juhász László (Szerémi György: Magyarország romlásáról, Monumenta Hungarica V., Magyar Helikon, 19Ő1., 54-55. old.) fordítása. - Szerémi történetírására 1. Székely György: Élmény, néphit és valóság Szerémi művében (uo. 7-22. old.) c. tanulmányát. Az eseményekre 1. Fraknói Vilmosnak a Történelmi Társulat ülésén elhangzott előadását (Századok, 1877., 459-460. old.). A Szerémi által említett (enyingi Török) Imre a XV. század utolsó éveitől egészen Corvin János haláláig, 1504-ig gyulai várnagy volt. Mivel nagy összegű követelése volt Corvin Jánossal szemben, ura halálakor lefoglalta Gyula várát, s Frangepán Beatrix csak oly módon tudott Gyula birtokába kerülni, ha kiegyezett Török Imrével, aki Beatrixnak kedvelt híve lett. A Corvinokkal szembeni fellépése miatt Török Imrének tehát tényleg oka volt bosszútól tartania. Ugyanakkor Karácsonyi János (Békésvm. tört. I. 65. old. 2. jegyz.) „haszontalan mesé"-nek minősíti Szeréminek azt az állítását, hogy Corvin Erzsébet halálát Török Imre idézte volna elő. 53 Frangepán Beatrix halálával II. Ulászló király 1510-ben- kijátszva a törvényt a külföldi és idegen Brandenburgi György őrgróf kezére juttatta a gyulai uradalmat. Az adományozásban szerepet játszott az a körülmény, hogy György IL Ulászló királynak közeli rokona, unokaöccse volt. A legfontosabb szempont azonban politikai természetű; ezzel az adománnyal a király elérte azt, hogy az Erdély felé eső Gyula vára uradalmával együtt a Szapolyaiakkal szemben az 5 fennhatósági körzetéhez tartozzék. ...Meggondoltuk és sokszor meg sokáig elménkben forgattuk György brandenburgi őrgrófnak irántunk, gyermekeink és országaink iránt tanúsított nagy szeretetét és azon fáradalmakat meg költségeket, melyeket, mióta állandóan mellettünk van, - magát és vagyonát nem kímélve - elviselt. Hozzájárul ehhez, mégpedig nem jogtalanul az is, hogy őt, mivel szeretett édes nővérünktől született, hozzánk a rokonság és vér köteléke fűzi. Mindezeket jól tekintetbe véve, nem akarjuk megszegni az ország azon törvényét, mely egyebek közt tiltja, hogy Magyarországon külföldieknek örökségeket adományozzunk, s nem is szegjük azt meg, mert hiszen őméltósága a fent kifejtett okoknál fogva külföldinek és idegennek nem tartható... II. Ulászló király oklevele, 1510. márc. 22. Kiadva: GyO 56-57. old. Latin. Karácsonyi János (Békésvm. tört. I. 68-69. old.) fordítása. - Ez a körmönfont és hamis okoskodás teremtette meg a jogi alapot arra, hogy Mátyás király és a Corvinok gyulai uradalmát Brandenburgi 81
