Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A nemesi megye - 40. Mátyás király előtt Ábrahámfi Tamás hatalmaskodással vádolja Maróthi Mátyust (Mátyás levele, 1469)
Zsigmond király oklevele, 1419. jún. 19. Kiadva: GyO 10-11. old. Latin. Petrovics István fordítása. - Az oklevél jól mutatja, hogy a birtokaikra vonatkozólag friss adománylevéllel rendelkező Maróthiak mekkora előnyben voltak az okleveles bizonyításban a vitás földrészt illetően, amelyre a területet a régiség jogán, örökség jogcímén használó Ábrahámfiak nem tudtak írásos bizonyítékot szolgáltatni, bizonyára éppen azért, mert birtoklásuk kezdete még az oklevéltelen korra nyúlt vissza. Zsigmondnak kedvelt bárója iránti pártfogására mutat, hogy a végleges elhatárolásig a peres jószágot a Maróthiak birtokában hagyta meg. A Maróthiak hatalmaskodásaira sorol fel példákat Szegfű László: Mezőberény I. 82. old., így pl. 1467-ben az Abrahámfiaknak a gyulai vásárra menő jobbágyait tartóztatták fel a Maróthiak emberei. 40 Éppen fél évszázaddal az előző oklevél keltét követően viszont az Ábrahámfiak éltek panasszal Mátyás király előtt a Maróthiak által kárukra elkövetett hatalmaskodás ügyében. Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királya. Híveinknek, az aradi egyház káptalanjának. Üdvöt és kegyet. Tudjátok meg, hogy ölveti (Ewlweth) Szakállas Gergely a kiváló Gerla-i Ábrahámfi (Abrache) Tamás érdekében a ti megbízó leveletekkel január 13-án a mi személyes jelenlétünk bírósága előtt megjelent, s a ti tanúskodó, törvénybe idéző és ajánló leveletek tartalmával egyezően nagyságos Maroth-i Mátyus, Maczedonia-i János, Lekcsei (Lekche) Sulyok András nevű gyulai (Gywla) várnagyok, Bicze Gergely ugyancsak gyulai tiszttartó, Zakol-i Gáspár, Kamonya-i István, Zakol-i László, Poche-i Thazo Péter, hasonlóan Thazo László, ölveti Lőrinci (Lewrynci) János, Péli (Pyl) Pál, Sárosy János, Szegedi (Zegedy) Tamás, varsányi (Wassan) Danes Lőrinc, ugyancsak varsányi Oláh János és Keresztúri (Kerezthwr) Fülöp ellen előadta azt, hogy miután az elmúlt szeptember 14-e táján nagyságos Maroth-i Mátyus várnagyai: Maczadonya-i János, Sulyok András gyulai várnagyok, Bicze Gergely gyulai tiszttartó, Gáspár a Zakol-i, Kamonya-i István a simándi (Symand), továbbá László szintén a Zakol-i és Thazo Péter a békési (Bekes) kastély elöljárói ugyanannak a Mátyusnak, tudniillik az ő uruknak egyetértésével és akaratából Thazo Lászlót, ölveti Lőrinci Jánost, Péli Pált, Sárosy Jánost, Szegedi Tamást, varsányi Danch Lőrincet, ugyanoda való Oláh Jánost, Kerek-i Mártont, Keresztúri Fülöpöt, említett várnagyok familiárisait, valamint ajtósi (Aythos) Thar Istvánt, ugyanoda való Chabo Albertet, almási (Almas) Nagy Tamást, mondott Zokoly László familiárisait felfegyverkezve és hatalmaskodva előbb említett panaszosnak Gerendás 61
