Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 40. Mátyás király előtt Ábrahámfi Tamás hatalmaskodással vádolja Maróthi Mátyust (Mátyás levele, 1469)

(Gerendás) nevű birtokára küldték és irányították. Ott ezek a felperesnek Gerendáson lakó hat jobbágyát elfogták, s az elfogottakat bilincsbe verve ugyanannak a Maroth-i Mátyusnak Gyula nevű birtokára vitték, több napon át börtönükben őrizték őket, végre közülük hármat egyezség alapján, hármat pedig azzal a feltétellel bocsátottak el, hogy ők előbb mondott Mátyus birtokára jönnek lakni. Majd pedig a közelmúltban, december 6-a táján bizonyos Jakab, Tamás, Székely (Zekewl) István, Dekan János, Vörös (Werews) Lukács, ugyanannak a Maroth-i Mátyusnak a jobbágyai, akik a mondott Békés (Bekes) megyében lévő Kondoros nevű birtokon laknak, előbb említett panaszosnak ugyanabban a megyében lévő Kétsopron (Kethsopron) nevű birtokáról tizenkét aprómarhát tolvaj módjára titokban elvittek és elhajtottak, s kényük-kedvük szerint jártak el. Ezekkel kapcsolatban a már említett gyulai várnagyok ennek a panaszosnak - noha ő azt többször is kérte - megtagadták s jelenleg is megtagadják azt, hogy törvényes igazságot szolgáltassanak és nyújtsanak neki. Emellett abban az időben, amikor nevezett panaszos bizonyos emberei és jobbágyai több, kilenced alá eső disznót vittek a panaszos birtokairól és birtokrészeiről a felperes részére háza és kúriája felé, s amidőn említett Mátyus simándi mezővárosához értek, előbb mondott Kamonya-i István várnagy ama Mátyusnak, az ő urának megbízásából nevezett panaszosnak ezeket az embereit és jobbágyait elfogta, az elfogottakat hosszabb ideig őrizetben tartotta, a disznók közül pedig - kiválasztva a szebbeket - többet lefoglalt magának, és mindenben kénye-kedve szerint cselekedett. Azután az elmúlt november l-e körül a már említett Sulyok András és Maczadonya-i János gyulai várnagyok előbb mondott nagyságos Maroth-i Mátyusnak, tudniillik az ő uruknak akaratából - maguk mellé véve Vészei (Weze) Sebestyént és néhány más cinkosukat - felfegyverkezve és hatalmaskodva az említett felperes Gerla nevű birtokára mentek, s onnan egyrészt a panaszosnak, másrészt ott élő jobbágyainak harminckét, jó kövérre hízott disznóját és öt aprómarháját elvitték és elhajtották, s mindenben kényük-kedvük szerint jártak el. Ezekkel azonban a már mondott Maroth-i Mátyus nem érte be, és november 30-a táján - hogy ő kiket tisztel, nem lehet tudni - előbb említett Maczadonya-i János, Sulyok András gyulai várnagyokat, Gáspár, a Zakol-i, Kamonya-i István, a simándi, továbbá László, az ugyancsak Zakol-i, Thazo Péter, a békési kastély nemes elöljáróit, valamint Szőlős (Zelews) Gergelyt, Kovács (Kowach) Ambrust, DakosJánost, GewrkyJánost, Nagy Sebestyént. Sapy Gergelyt, Csete (Chete) Mihályt, Péntek (Penthek) Antalt, hasonlóan Péntek Imrét, Asztalnok (Azthalnok) Mihályt, Arcupari Miklóst, Kevermesi (Kewermesy) Benedeket, 02