Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 71. Patóczy Ferenc elmenekül Gyula várából (Tinódi Sebestyén: Erdéli história, 1553)

tartanák az plébánosságban. Viszont, ha az város nem fizetend, bizony sem az plébános, sem az káplánok hozzájuk nem veszik, hanem még azt mondják, hogy nem tartoznak vele. Igaz azonképen cselekesznek az falukon is... Továbbá eféle pap, aki nem tanít, gyóntat, de nem tudja sem űmaga, sem a község, micsoda a gyónás és mi haszna vagyon, és miért kell hozzájok venniek a Krisztusnak testét vérét, mert csak száj okkal veszik, ez penig mint onnat felől megmondok, nem hogy használ, de még inkább kárhozatjára vagyon. Végre fű dolga ennek eféle papnak ez, hogy harangoz, öszvehía a községet, feláll, deákul nagy sokat énekel, avagy beszél, kiben a község semmit nem ért, mert akár a kűfalnak szóljanak deákul, akár a parasztembernek, egyaránt értik mindketten, azért a parasztember annak annyi hasznát veszi, amennyét a kűfal... Ozorai Imre: Krisztusról és egyházáról, valamint az Antikrisztusról és egyházáról, 1535. Kiadva: Karácsonyi: Békésvm. tört. I. 188. old. és - a második és harmadik, általános vonatkozású bekezdés - Barta János-Klaniczay Tibor (szerk.): Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból I. rész, Bp., 1951., 173-174. old. Magyar. - Ozorai Imre a „katolikus egyház tanításairól,... a latin nyelv használatáról a misében stb. kimutatja, hogy azok a parasztság érdekei ellen irányulnak." (Uo. 173. old.) 71 Czibak Imre 1534. évi halálával a gyulai vár unokaöccsére, Patócsy Miklósra szállt, aki 1542-ig tartotta azt. Budának török kézre kerülése 1541-ben átmenetileg megingatta a különben már 1540-ben meghalt Szapolyai fános pártjának pozícióit Békés megyében. Maga Patócsy Miklós 1541 végén Ferdinánd királynak fogadott hűséget, de Miklós rövidesen meghalt. Gyula vára és uradalma rokonára, Patócsy Ferencre háramlott. Felesége, Thurzó Margit, a protestantizmus egyik első megyebeli pártfogója volt. Patócsy Ferenc óvakodott a rokona által Ferdinándnak tett hűségesküt magára nézve érvényesnek elfogadni, mivel attól tartott, hogy ez esetben Gyula és Világosvár Ferdinánd régi híveinek, Brandenburgi Györgynek és Báthory Andrásnak a birtokába kerülnének vissza. Békés megye nemessége azonban - elsősorban a töröktől való félelem miatt - egyelőre még kitartott Ferdinánd mellett, jóllehet fennhatóság szempontjából a megye Szapolyai János özvegye, Izabella királyné alá tartozott. Az 1543 februárjában Gyula mezővárosában tartott részleges - nyolc megyére kiterjedő - országgyűlés jól mutatja az Erdélytől közvetlenül nyugatra fekvő megyék nemességének álláspontját: továbbra is Ferdinánd felé kacsintgattak, de a realitásokat figyelembe véve elfogadták Izabellát királynőnek s annak helytartóját, Fráter Györgyöt országrészük urának. Patócsy Ferenc - aki Izabellának kedvelt híve lett - akkor 107