Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 138. A tatárok pusztítása (Dányádi János siralmas versei, 1694)

Vég Gyulához jővén sok számú tatárság, Egyben adván magát kétféle pogányság, Jaj! Nagy dúlás, Közöttünk lőn bontság, Ezek által szörnyű nyomorúság. Alattomban járván, mint estvéli farkas, Berettyó-viz felé ösvények lőn tágas. Nagy Hatalmas, Semmiben irgalmas Hozzánk nem lőn szívek nyugodalmas. Mert által költözvén Berettyó folyásán, Nagy rablást tevének Újfalu határán, Sőt e táján Minden helyek pusztán Maradának miattok, rabolván. Kik megfutamodtak, az útban elérvén, Kegyetlen tatárok utánok eredvén, Vesztegetvén, Elpusztíták szintén, Szegényeket az földre levervén. Bizonyságom erre Debrecen határa, Ki sok holttesteket keblébe fogada, Kiket Galga Szultán levágta Kegyetlenül, a tatár chám fia. Sok futott szekerek széjjel oszlatának, Ezeknek terhei prédára jutnának, Hurcoltatnak öszverontatának, Alávalók szélnek hányatának. 200