Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 139. A tatárok pusztítása (Cserei Mihály Históriája, XVIII. század eleje)

Téjjel-mézzel folyó faluink s városink, Gyenge szép ifjakkal rakodott helyeink, Szép utcáink, Minden gazdaságink Elpusztíták templomaink s házaink. De ami siralmasb, keserves rabságra Gyermekink s véneink gyászos állapotra Sűrű jajra Bokros óhajtásra, Elhajtották, s vitték hazájokba. Ez rövid éneket ki szerzé versekben, Nemzete romlását kesergé szívében, Tatár kezében Mely esek véletlen, Szent Jehova! szabadíts meg! Ámen. Dányádi János siralmas versei, 1694. Kiadva: Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig, 225226. old. Magyar. - A siralom-ének méltatását 1. Esze Tamás: Egy siralmas ének, Az Út (országos református hetilap), 1952. május 11-17., 3. old. Dányádi nem részletezi az eseményeket, sztereotípiák alkalmazásával villantja fel a tatár dúlás borzalmait. L. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 480. old. 139 Feltehetően egy másik, 1693. évi tatár pusztításról Cserei Mihály munkája tudósít. E dúlás szintén elsősorban a Gyula és Debrecen közti vidéket sújtotta. .. .De siralmas dolog esik Magyarország egy részében, mert a tatárság hirtelen Gyula tájáról felnyargalván, az egész Berettyó környékén Bihar vármegyében, egész Debreczenig elfelejthetetlen vérontást, rablást, praedálást, égetést teszen, sok embereket levágván, sokakot a falukon lévő templomokban szorítván, rajok gyujtogatá a templomokat, s ott égének feleségestől gyermekestől nyavalyások, sok ezer embereket, aszonyokat, leányokat, férfi gyermekeket keserves rabságra fűzvén. Mig a német ármáda elérkezék addig vissza is mene békével. Megsajditotta vala Tökölyi Imreh a tatár szándékát, s titkon maga katonáit elküldvén, megizente vala, de nem adának hitelt szavoknak, sőt mint ké201