Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
Török Idők - 109. Kísérlet a szarvasi török palánk elpusztítására (Török kincstári defter, 1587) - 110. Népmozgások a három részre szakadt országban (Várad város tanácsának levele, 1584)
A hatvani szandzsák rúznámcséje a 996. évre (1587. dec. 1.-1588. nov. 18.). Török. Magyarul kiadva: Velics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek I., 1543-1635, Bp., 1886., 370. old. 109 ...Mohammed bin Dervis, ki budai ulúfedzsi volt napi 9 a[kcse] zsolddal, mivel Szolnok vidékén a szarvasi párkány elpusztítása céljából előjött István nevű átkozott ellen fegyveresen buzgólkodott, timárt kapott Bőn [Tőn?] 4000 afkcse] évi jövedelemmel. A hatvani líva rúznámcséje a 995. évi dzsemázi ül evveltől az év végéig (1587. ápr. 8.-1587. nov. 30.). Török. Magyarul kiadva: Velics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek L, 368. old. - Az adatokból kikövetkeztethetően a Békés elleni támadás 1584, a Szarvas elleni (mivel az erről beszámoló defter 1587-ben kelt) 1587 körül történt. 110 Súlyos csapást jelentett a török uralom Gyula mezővárosra nézve is. A gyulai polgárság elvándorlása a Körös parti mezővárosból már a vár eleste, 1566 előtt megkezdődött. A térségben állandósult hadiesemények nem kedveztek a nyugalmat és biztonságot igénylő kézművességnek és kereskedelemnek. A gyulai polgárok észak, északnyugatfelé vették útjukat, Pozsony, Kassa polgárai lettek. A vár török kézre kerülésekor tömegesen hagyták oda Gyulát, csak 1566-ban hét, név szerint ismert gyulai lakos kérte felvételét Debrecen polgárainak sorába. Ha lassúbb ütemben, de 1566-ot követően is folytatódott a gyulaiak kivándorlása török fennhatóságtól mentes területre. Az alábbi levél tanúsága szerint Miklós kovács költözött el Gyuláról Váradra. Oly mértékű vérveszteséget szenvedett el Gyula kézművesekben és még inkább kereskedőkben, hogy 1566 után nincs adatunk gyulai kereskedők tevékenységéről, pedig korábban az ország nagyobb városaiban rendszeresen megfordultak. Ez maga után vonta Gyula városának hanyatlását is. Gyula már nem számított a vidék jelentős városának, helyét Mezőtúr, s az egykor messze Gyula mögött kullogó, a hajdani gyulai uradalomba tartozó Zaránd megyei mezőváros, Simánd foglalta el A gyulai sokadalom (vásár) mindezek ellenére is megmaradt, fontos szerepet töltött be a Tiszántúl és Erdély, politikai értelemben a török hódoltság és az erdélyi fejedelemség közti árucsere 166