Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

Török Idők - 109. Kísérlet a szarvasi török palánk elpusztítására (Török kincstári defter, 1587) - 110. Népmozgások a három részre szakadt országban (Várad város tanácsának levele, 1584)

lebonyolításában. Ez magyarázza, hogy a váradi kézművesek ~ noha Erdélyben éltek -gyakran megfordultak a hódoltság területén lévő Gyula vásárán. E viszonyokra vet halvány fénysugarat az alábbi levél. Egregie domine nobis semper observandissime! Salutem et servitiorum nostrorum commendationem. [Tekintetes és általunk mindig igen tisztelendő úr! Üdvözletet és szolgálataink ajánlását.] Ezt akarók kegyelmednek tudtára adni, hogy ez elmúlt 1580. esztendőben, ugyan mi főbíróságunknak idejében ez nemes Miklós kovács, itt Váradon köztünk lakozó fogtatta vala meg az kegyelmedjobbágya feleségét, akkoron Kazapereken [Kaszaper] lakozó Pap Lászlónét ez okáért, hogy még Gywlán [Gyula] laktában vött volt az urától, Pap Lászlótul valami bort, mely bornak az árában maradt volt adóssá 65 forinttal, kit mind egy pénzig itt, Váradon azután Lakatgyártó Oszvald bíróságában ez Miklós kovács megfizetett volt Pap Lászlónak, az kegyelmed jobbágyának. De az a Pap László sem istenét, sem pedig az jó emberi igaz társaságot, szövetséget meg nem gondolván, ismét Gyulán azután, mikor az Miklós kovács sokadalomba ment volna, az pogány török kardja erejével mind az 65 forintot újabban megvötte rajta. Es ezért mikoron megfogtatta volna itt mi velünk az Pap László feleségét, mert ő maga, Pap László mindenért elbujdosott előtte, aztán azután, hogy kétszer vötte az 65 forintot meg rajta, és mi törvényből azt hagytuk vala Miklós kovácsnak, hogy megbizonyítsa az asszony ellen, hogy az ő ura, Pap László kétszer vötte meg az 65 forint bor árát ő rajta; kit mikoron Miklós kovács jámbor tanúi által bőségesen megbizonyított volna, nekünk úgy tetszett vala törvény szerént, hogy az asszony 15 napig az 65 forintot vissza tartozik adni Miklós kovácsnak, addig az fogházból ki ne bocsáttassék, míg az 65 forintot Miklós kovácsnak mind egy pénzig meg nem fizeti, kit mikoron az ura, Pap László hogy megér(kez)ett volna oda Kazaperekké [Kaszaperre], hogy az ő feleségét itt megfogtatta volna Miklós kovács, és mind az 65 forintot elérte volna rajta törvénnyel, ismét Gywlára [Gyula] ment, és egy váradi embert, Kerékjártó Istvánt az pogány bekkel megtartatta, és az bék addig el nem bocsátá azt a fogságból, hanem Géczy János urunknak, kapitányunknak írt az bék, hogy Pap László feleségét ha el nem bocsáttatja, ő is mindaddig fogságban tartatja az váradi embert. És kapitány urunk aztán Pap Lászlónét, ez Miklós kovács közösét, ugyan akaratja nélkül és híre nélkül, mi velünk elbocsáttatá, az 65 forint így marada hátra fizetetlen, most is adósak vele neki, meg nem adták, maga kétszer vötték meg rajta. Kérjük azért kegyelmedet, miért mostan bizonnyal megértette Miklós kovács, hogy az a Pap László az kegyelmed jószágában, Kállósemjénben lakik és az kegyelmed jobbágya, hogy kegyelmed az mi atyánkfiát, Miklós kovácsot 167