Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A török veszedelem torkában - 98. Gyula várát elfoglalják a törökök (Pecsei Ibráhim: Történet, 164o-es évek)

Végzetes tévedésében hozzá megy, bár Ghyczy és Meíith hasznos és józan tanácsukkal figyelmeztették, hogy a megkezdett utat folytassa, s ne bízza életét a törökökre. Miután visszatért s PertafFal beszélt, hogy tartsa meg esküjét, s akadályozza meg a rablást, a janicsárok - nagy részük a csatákban elpusztult s egy vegyes török néptömeg körülveszi, s zűrzavaros lármát csapva s kirántva kardjukat, egy sátorba, mely nem állott messze a fővezéri sátortól, cipelik, őrizetbe veszik, s kezére és lábára bilincseket raknak... Kerecsényit Belgrádba vitték. Azt remélte, hogy a foglyok kicserélésével - volt ugyanis sok híres foglya - megválthatja magát. Szolimán halála után azonban számos török - szokásuk, hogy az igazságot hamissággal keverik azzal vádolta, hogy túlságosan kegyetlenül bánt a foglyokkal, s ezért Szelimnek, Szolimán utódának hozzájárulásával, nyakába kötelet vetettek s megfojtották... IstvánfFy Miklós: Magyarország története, XVI. század vége-XVII. század eleje. Kiadva: Regni Hungarici História... a Nicolao Isthuanffio..., Coloniae-Agrippinae, 1724., 288., 290292. old. Latin. Juhász László (IstvánfFy Miklós: A magyarok történetéből, Monumenta Hungarica VL, Magyar Helikon, 1962., 320-321., 328-333. old.) fordítása. - Szemelvényeket közöl IstvánfFy művéből Implom: Gyula város, 56-60. old.; Emlékezzünk Vég-Gyula várárul, 19-26. old. 98 Gyula elestéről és török kézre kerüléséről a magyarországi történetíráson kívül a török históriák is megemlékeztek. .. .A 974-ik évben [1566-ban] a paradicsom lakó felséges padisah Isztambulból való kiindulása előtt két nappal Pertes pasa második-vezírt szerdárrá nevezte ki s előreküldötte. ő kétezer kapukuli janicsárral, az ulúfedzsik bal- és a guberák jobbszárnyával, elegendő számú tüzérrel és dzsebedsivel s a szemendrei, vidini és temesvári beglerbégek ejáletjeinek katonaságával s a tatár katonasággal és az oláh és moldvai csapatokkal együtt az említett vár [Gyula] elfoglalására indult. Isten segítségével elmenvén, harminc napnál tovább ostromolta azt, s végre feladás útján elfoglaltatott. Jahjalu Szufi Mehemed bég, ki abban az időben váradi szandzsákbég volt, a várba bement és az átadást ő beszélte meg. A hitetlenek kivonultak s mikor menőben voltak, némely hitharcosok nem tartották meg a szerződést, mert a hitetlenekre karddal támadtak s valamennyit megölték. Ugyanakkor ő maga is a hitetlenek közé keveredett s megsebesült és csak nehezen szabadult meg. 150