Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A török veszedelem torkában - 98. Gyula várát elfoglalják a törökök (Pecsei Ibráhim: Történet, 164o-es évek)
Ugyaneme győzelmes hadjáratban foglalták el Világos és Jenő várakat is. Szigetvár elfoglalása előtt két-három nappal érkezett meg az örömhír, ami az iszlám katonaságot nagyon megörvendeztette... Pecsevi Ibrahim: Történet, 1640-es évek. Török. Magyarul kiadva: Török-magyarkori történelmi emlékek. Második osztály: írók. Karácson Imre-Szekfű Gyula: Török történetírók III. (1566-1659), Bp., 1916., 80. old. - Pecsevi Ibrahim életrajzát 1. uo. 67-70. old. Történetírói munkásságát Thúry József (Pecsevi viszonya a magyar történetíráshoz, Századok, 1892., 3954.10., 476-488., 560-579., 656-678., 740-746. old.) dolgozta fel. Noha Pecsevi Ibrahim még nem is élt Gyula elestekor, s tudjuk róla, hogy a magyar kútfőket - különösen IstvánfFy Miklós munkáját - felhasználta, munkájában számos ponton értékes és eredeti információkat örökített ránk. L. Káldy-Nagy Gyula: A török hódoltság elbeszélő és okleveles kútfőiről, Századok, 1972., 649-650. old. Gyula ostromára és elestére 1. Fraknói Vilmos: Gyulavár múltjából, 28-32. old.; Szabó Károly: Gyula vára bukása 1566, Évk. VII., 5-47. old.; Karácsonyi János: A gyulai vár ostroma. 1566, Hadtörténelmi Közlemények 1897., 85-101. old. (= ua.: Békésvm. tört. 1.162-176. old.); Virágh Ferenc: Török hódoltság Gyula térségében, 33-40. old. Gyula jelentőségét méltatta az 1552-1566 közti időben Virágh Ferenc: Vég-Gyula 400 évvel ezelőtt, BE 1966., 3. szám, 71-75. old. A kortárs történetírók közül egyedül Szamosközy István (i5Ő5?-i6i2; Monumenta Hungáriáé Historica. Második osztály: írók XXVIII., Szilágyi Sándor: Szamosközy István történeti maradványai 1566-1603, 1., Bp., 1876., 47-58. old.) emelte fel szavát Kerecsényi László védelmére, hitelesebb információi voltak, mint IstvánfFynak, Zsámbokinak vagy másoknak. (L. Szabó Károly: Gyula vára bukása 1566, 46. old.) Noha Miksa király az 1567. évi 1. te. 3. §-ában (CIH 1526-1608, 554-555. old.) felmentette magát Gyula (és Sziget) elvesztésének vádja alól, mégis Szamosközy véleményét tartjuk mérvadónak, aki - Szabó Károly (Gyula vára bukása 1566, 47. old.) szavaival élve - „Sziget és Gyula bukásának, Zrínyi dicső, Kerecsényi dicstelen halálának, az 1566-ban hazánkat ért anyagi és erkölcsi veszteségének valódi okát Miksa király fejőket vesztett hadvezérei tanácstalanságában, gyávaságában és gyalázatos semmit nemtevésében keresi." Újabban Implom József (Gyula város, 63-66. old.) szembesítette egymással a Kerecsényi László sorsáról és értékeléséről szóló történetírói tudósításokat. Úgy tűnik, Implom József (Gyula város története, 1214-1972, 2 Gyula, 1973. 12. old.) sem osztja a Kerecsényit elmarasztaló historikusok véleményét. Török oldalról Gökbilgin Tayyib tanulmányának (Nagy Szolimán 1566. évi Szigetvár elleni hadjáratának előzményei, Szigetvári Emlékkönyv, szerk. Rúzsás Lajos, Bp., 1966., 58. old.) néhány megjegyzése világítja meg Gyula elfoglalásának célját: ugyanúgy, mint Szigetvár esetében, ezzel is a hűbéres János Zsigmond megsegítése és a török uralom alatt álló terület kiszélesítése volt a cél. 151
