Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A török veszedelem torkában - 91. A pozsonyi országgyűlés elnapolja a váradi és a gyulai vár megerősítését (I. Ferdinánd törvénye, 1556) - 92. A békési nemesség nem hajlandó rendszeres adót fizetni (Gyulai királyi biztosok jelentése, 1564)
91 A jobbágyok legtöbbször a szigorú adóprés, a brutális támadások hatására rákényszerültek arra, hogy erejüket, teljesítőképességüket meghaladó mértékben járuljanak hozzá Gyula végvár fenntartásához. A megyei nemesség viszont kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy segítséget nyújtson a török elleni harc ügye előmozdításához. A nemesség lelkén szárad, hogy a pozsonyi országgyűlés i$$6.jan. 25-én hozott 17. törvénycikkében bizonytalan időre elnapolta a gyenge felszereltségü gyulai vár erősítését. A felső részeknek vármegyéi pedig az egri vár megerősítésére ajánlkoznak, amely várhoz eddigelé is dolgoztak. A tiszamelléki vármegyék pedig, úgy az innen, mint a túl levők, semmi ilynemű hely erődítésre nézve nem ajánlkozhatnak, mert amiképp azoknak a követei mondják, a vármegyéiktől semmi ilyen meghagyást vagy utasítást nem kaptak. De remélik, hogy hazatértük után vagy az egri, vagy pedig a Tiszántúl levő váradi avagy a gyulai vár erődítésére az ilyen adóknak megadásától vonakodni nem fognak. I. Ferdinánd király 1556. évi dekrétuma, 17. te. Kiadva: CIH 1526-1608, 402. old. Latin. Fordítása uo. 403. old. - A követutasításokkal kapcsolatban 1. Sápi Vilmos: Békés megyei követutasítások, Körös Népe III., Békéscsaba, 1963., 5-7. old. A gyulai vár megerősítése az 1560-as évek elejéig váratott magára, de akkor sem a nemesek áldozatvállalása, hanem a jobbágyok ezreinek robotmunkája és adója lendítette át az ügyet a holtponton. 92 Az alábbi irat igen élesen világít rá a végnapjait élő nemesi vármegye törzsét alkotó nemességnek bomlasztó, közvetve a török sikerét elősegítő, erősen retrográd tevékenységére, illetve tétlenségére; egyáltalán kiváló példáját adja annak, hogy az )} ősi' J (döntően még az 1222. évi Aranybullában körvonalazott) kiváltságokhoz való görcsös ragaszkodás hogyan sodorta bele a nemességet,,nemzetvesztő 1 " szerepkörébe. .. .Azt is legalázatosabban jelenteni kívántuk felségednek, hogy felséged mezővárosában, Békésen (Bekes) sok nemes van, akik a töröktől való félelmükben azonnal elhagyták Temesvárt és odamenekültek, akiknek ott házuk van, és földet, rétet, erdőt és minden mást a polgárokkal egyenlően birtokolnak és használnak, mégis felséged gyulai vára számára sem rendszeres adót, sem szolgálatot nem teljesítenek, és a mezővárosi polgárokat sok igazságtalansággal és kellemet135
