Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az 1725. évi összeírás elemzése - A jobbágyvándorlás és a telepítések fő kérdései az összeírás tükrében

latban olyan kérdések merültek fel, amelyek tárgyalása nem csak Békés megye, hanem az egész ország története alakulásának jobb megértéséhez járul hozzá. Befejezésül összegezem ezeket a kérdéseket, a megismerésükből leven­ható - megyei és országos vonatkozású - tanulságokat. A törököt az ország hódoltatott részeiből kiszorító hadjáratok, majd a Habsburgok ausztriai birodalma ellen a nemzeti függetlenségért vívott szabadságharcok, a 17. és 18. század fordulóján kimerítették az egész la­kosság erejét, megritkították sorait, különösen a török megszállás alá tartozott területeken, amilyen Békés megye is volt. A szatmári békekötés után nyugodtabb időszak következett el, a veszteségek pótlásának, a meg­erősödésnek az évtizedei. Az egész országban, de különösen a szinte tel­jesen elnéptelenedett országrészekben, így Békésben is, új élet indult, új honfoglalás hullámai vonultak végig. Békés megyét az országgyűlés 1715-ben csatolta vissza az országhoz, felszabadulása óta addig katonai és kincstári igazgatás alatt állott. Akkor alakult meg újból a megyei tisztikar, kezdődött el újra a megyei kor­mányzat. Birtokos nemes családjai a megyének újjáalakulása idején nem voltak, a földesúri jogokat a kincstár gyakorolta, a jövedelmeket, ha voltak, ő élvezte. A birtok azonban a kincstár kezelésében alig valamit jövedelme­zett, megtartásához érdeke nem fűződött. Rövidesen sor került a birto­kok eladományozására. 1719-ben már az egész megye 3 földesúr kezén volt. Az első 2 adományos csak egy-egy helységet kapott. Gróf Löwenburg János Jakab, az újjászervezett megye első főispánja, Vári községet, Száraz György személynök pedig Szent-András községet. Az összes többi hely­séget, amely a gyulai uradalom keretébe tartozott - miként bővebben szó volt róla - 1719-től Harrucker János vette birtokába. A 3 új földesúr a töröktől visszaszerzett területeken adományhoz jutott sokféle birtokosnak háromféle típusát képviselte. Egy közülük magyar volt, 2 idegen. A magyar birtokos, Száraz György személynök, helységét egy szom­szédos megyebeli birtokos nemesnek adta bérbe. Birtokával a bérösszegen túlmenően nem törődött, nem is lakott azon. 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom